Ezek a hatások meglehetõsen sokfélék, összetettek. Viszonylag újak ezek a hatások, felkészületlenül érik az embereket, gyerekeket és felnõtteket egyaránt.

Nagy lehetõség van a médiában, hiszen rengeteg új információ ér el bennünket gyorsan. Azonban fontos, hogy tudjunk válogatni a ránk öntött ismeretekbõl, és kritikusan kezeljük ezeket. Média-tudatosságnak (angol kifejezéssel: media literacy) nevezik ezt a készséget, amit jó esetben már gyermekkorban elsajátítunk.

Tudatában kell lenni annak, hogy a média torzít, túloz, nem a teljes valóságot mutatja be. A rossz, negatív tartalmú hírek nagyobb érdeklõdést váltanak ki, jobban eladhatók. Nagy hírértékük van a szörnyû bûncselekményeknek, baleseteknek, természeti katasztrófáknak.

A kedvezõ dolgokról sokkal kevesebbet írnak, vagy teljesen elhallgatják ezeket. Így a világ a valóságosnál rosszabbnak, félelmetesebbnek tûnik. A médiafogyasztás mennyisége befolyásolja az egészségi állapotot: azoknál, akik többet nézik a tévét, többet interneteznek, gyakoribb a depresszió és a szorongás, és magukkal is elégedetlenebbek. Pl. a „migránsokról” szóló hírek miatt azok is félni kezdtek tõlük, akik sosem találkoztak ezekkel az emberekkel.

Életveszélyes lehet!

A média befolyásolja a szépségideált is. Kimutatták, hogy a szépségversenyek résztvevõi egyre karcsúbbá váltak az elmúlt évtizedek során (mell- és csípõbõségük, testsúlyuk kisebb, magasságuk nagyobb lett), csakúgy, mint a Playboy fényképein szereplõ hölgyeknek.

A tv-képernyõn, a reklámokban és a mozivásznakon szinte kizárólagosan sovány és fiatal nõket láthat a nézõ, ez a karcsúság ideális voltát sugallja. A fogyókúrával kapcsolatos reklámok is ugyanezt fejezik ki. Vásárláskor az átlagos alkatú nõket extraszûk méretû ruhákkal terrorizálják.

Nem tudatosodik az, hogy a médiában látható karcsúságok esetleg drasztikus fogyókúra, extrém testedzés, plasztikai sebészeti beavatkozás (vagy a photoshop) révén nyerték „ideális” alakjukat. Ennek is szerepe van abban, hogy az evészavarok és testképzavarok egyre gyakoribbak (pl. az anorexia és bulimia mellett már számon tartjuk a falászavart, az egészségesétel-függõséget, az orthorexia nervosát, az izomdiszmorfiát, a purgáló zavart, drunkorexiát, exorexiát és brideorexiát).

Ezek akár életveszélyesek is lehetnek.

A közösségi oldalakon egyesek azzal riogatják embertársaikat, hogy szinte minden egészségtelen. Veszélyes, mérgezõ a zsír mellett a szénhidrát, a cukor, a kenyér, liszt, még a tej is (szegény csecsemõk!). Elsavasodásról, méregtelenítésrõl írnak.

A tudomány kevésbé jelenik meg a médiumokban (fõleg a közösségi médiában), inkább az áltudomány képviselõi hallatják szavukat. A daganatellenes kezeléseket, az antibiotikumokat, a védõoltásokat és a gyógyszeres pszichiátriai kezeléseket vették célba fõleg.

Így elõfordul, hogy a megtévesztett laikusok kóklerek, szélhámosok kezére adják magukat, akik visszaélnek kiszolgáltatott állapotukkal.