2024. április 24. Szerda, György.
 
A stafétabot átadásába beletörhet a bicska – Családi csõd is lehet egy rossz húzás végeForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2016-02-29 17:52:22
Miközben a gazdatársadalom elöregedése egész Európában probléma, számtalan oka lehet annak, hogy a cég apáról fiára projektek kétharmada zsákutcába jut. Van példa arra, hogy az elsõ generációs vállalkozók saját gyermekük nem lévén, kénytelenek „idegen kézbe” adni a családi gazdaságot, miként hallani olyan történetekrõl is, hogy bár a famíliának több gyermeke is van, közülük valahogy egyiket sem hozza lázba a mezõgazdálkodás ötlete. És mi történik akkor, ha van saját gyerek, még érdekelné is a szülõk biznisze, de a fiatal képességei szabnak korlátot a farmgazdaság átvételének? Aki ezekre az objektív körülményekre nincs tekintettel, az bizony könnyen megismerkedhet a (családi) csõd intézményével.

Mind a magyar, mind a nyugat-európai mezõgazdaság következõ tíz-húsz évének egyik kritikus pontja a generációváltás lesz; sõt, már ma is az. A Naplónak nyilatkozó gazdák egyikének nincs gyereke, aki tovább vihetné a stafétát, a másik szerint gond, hogy továbbra is inkább csak a szerényebb képességû fiatalok választják a gazdálkodást, míg a harmadiknál minden jól alakult.
Gyerekkori trauma

A paraszti identitást a gyerekeimnek is igyekeztem átadni. Rezes Gábor

„67 éves vagyok, aki hivatalosan 42 éve végzett, de a gazdamúltját 61 évre teszi. Hatéves kisfiúként ekkor ért az a trauma, hogy a pufajkások elvitték a komplet malacfalkát, amit az apám a gondjaimra bízott. Innen ered az a mély paraszti identitás, amit a gyerekeimnek is igyekeztem átadni” – tekintett vissza az ’50-es évek végére Rezes Gábor váncsodi gazda, aki a kisebbik fiával egy 400 hektáros családi gazdaságot visz. Mint mondta, náluk minden szerencsésen alakult, hiszen míg a 34 éves fia a gazdálkodást fogja össze, a menye pedig az adminisztrációért felel, a 42 éves fia a vállalkozás jogi képviseletét látja el, közgazdász felesége pedig a könyvelést intézi. „Az én felelõsségem valójában abban áll, hogy segítsem a fiatalokat az élettapasztalatommal és a kapcsolati tõkémmel, ezek nélkül ugyanis nem képzelhetõ el eredményes gazdálkodás” – így az apa.
Se fia, se lánya

Se fiam, se lányom nincs, aki tovább vihetné a stafétát. Polgár József

A 65 éves Polgár Józsefnek nincs gyereke, aki tovább vihetné a stafétát, igaz, eddig nem is igazán rágódott az utódlás kérdésén. Pedig a tét jelentõs, hiszen a komádi gazda 11 munkatársával a bérelt földekkel együtt közel ezer hektárt mûvel. – Az embereim között éppen van egy fiatal srác, akibõl kinézem, hogy (a feleségemmel közösen) tovább tudná vinni a gazdaságot, de egyelõre én se szeretnék „levonulni a pályáról”. Bár az éppen intõ jel lehetne, hogy leestem a géprõl, eltört a lábam, ezért lassan két éve csak telefonon, úgymond a fotelból vagyok képes gazdálkodni – vállalkozott hangos gondolkodásra a férfi, hozzátéve, hogy több gazdatársának (noha különbözõ okokból) ugyancsak fejtörést okoz az utánpótlás kérdése. – Többeknek van például két-két lánya, akiket a legkevésbé se vonz a mezõgazdaság. Ez legalább akkora gond, mintha az ember gyereke szeretné átvenni a gazdaság irányítását, de nem igazán képes rá – mondta Polgár József.
Rövid volt az idõ

A két fiam közül az egyiket komolyan érdekli a gazdálkodás. Társi László

A nagyrábéi Társi László két fia közül az egyiket komolyan érdekli a gazdálkodás, és lesz ideje beletanulni, hiszen az édesapja is még csak a hatvanadik életévét tapossa. – Túl rövid idõ telt el a rendszerváltás óta ahhoz, hogy az elsõ generációs gazdálkodók tudatosan terelhették volna a mezõgazdaság irányába a csemetéiket. Azt viszont nagyon is el tudom képzelni, hogy a fiam az unokámat igyekszik majd ebbe az irányba terelgetni – mondta a családfõ, aki szerint a környékükön inkább az a jellemzõ, hogy a fiú nem az iskolapadban, hanem az apjától lesi el a gazdálkodás fortélyait. „Nem jó az, ha csak a viszonylag szerényebb képességû gyerekek választják élethivatásul a mezõgazdálkodást, hiszen már a technika mai színvonala mellett sem kombájnosra, hanem sokkal inkább a kombájnt terelgetõ „informatikusra” van szükség” – osztotta meg velünk tapasztalatait Társi gazda, aki egyébként úgy véli, hogy a környékükön akinek legalább két gyereke van, az egyik szinte biztosan érdeklõdik a szülei kenyérkeresete iránt.
Mankó a fiataloknak

Az Európai Unió közös agrárpolitikája és a hazai vidékfejlesztési program is kiemelt figyelmet szentel a fiatalok megkülönböztetett támogatásának. Az EU-ban a gazdálkodáshoz kedvet kapó fiatal gazdák továbbra is egyszeri 40 ezer eurós támogatásra pályázhatnak az induláshoz. Igaz, hogy a feltételrendszer a korábbiakhoz képest némileg átalakult, de a támogatási forma maradt. A közvetlen, terület után járó támogatásoknál is 90 hektárig többletforrásokhoz juthatnak a fiatal gazdák. Itthon pedig az Új Vidékfejlesztési Program értelmében számukra az alaptámogatáshoz további tíz százalékos támogatási intenzitás jár. Ez így együtt, már komoly mankót jelent.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!