Vajon halálosabb-e az új influenza mint az eddigi? Ha a hírekbõl indulunk ki, könnyen az az érzése támad az embernek, hogy egy súlyos járványról van szó, amelyben hetente, sõt két-háromnaponta halnak meg emberek.

Igazolják ezt a számok? A baj az, hogy nincsenek igazán egyértelmû adatok. A halálozási arány egzakt kiszámítását eleve lehetetlenné teszi, hogy nem ismert a fertõzöttek teljes száma. Akinek ugyanis enyhébbek a tünetei, az nem fordul orvoshoz, így az egészségügyi statisztikába sem kerül be. A szakemberek általában az orvosnál megjelentek sokszorosára, az Egyesült Államok Betegségmegelõzési és Járványügyi Központja (CDC) például 80-szorosára [1] teszi azok számát, akik elkapták a fertõzést. A CDC szerint április óta minden hatodik amerikai fertõzõdött a H1N1 vírussal, ami legalább 50 millió embert jelent.

Influenza és influenzaszerû

A másik probléma a halálesetek okának regisztrálása. Nem lehet pontosan tudni, hányan halnak meg ténylegesen influenzában. Nehéz elkülöníteni azt, mit tekintünk egyáltalán influenza miatti halálozásnak. Ha az influenza által legyengített szervezetet egy bakteriális fertõzés támadja meg, az tüdõgyulladást okoz. Ilyenkor esetleges, hogy a beteg kartonjára halálokként mi kerül: influenza, tüdõgyulladás vagy korábbi alapbetegsége.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy az influenza halálozásáról készült adatok megbízhatatlanok. Még a fejlett országok sem különítik el statisztikáikban, hogy hányan halnak meg influenzában és hányan influenzaszerû megbetegedésben.

Meghûléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegséget egyes baktériumokon kívül 5 víruscsalád mintegy 175 tagja képes kiváltani. Ezeket egyfajta gyûjtõnévként influenzának szokták nevezni, holott ezek közül az influenzavírusok által okozott megbetegedés járványügyi és klinikai képében és tüneteiben is eltér az egyéb légúti megbetegedésektõl, olvasható az ÁNTSZ egyik tájékoztatójában.

A szakirodalom alapvetõen becslések alapján - a szezonális influenza halálozási arányát kevesebb, mint 0,1 százalékra teszi. Évente több tízmillió ember kapja el a fertõzést, átlagosan 250 000-500 000 ember hal meg a világban. A becslések szerint.

Évente 2-45 haláleset szezonális influenza miatt

Az Index próbált adatokat kérni az ÁNTSZ-tõl a hazai halálozási arányról, de a tisztiorvosi szolgálatnál kérdésünkre azt mondták: nekik nincsenek ilyen adataik, forduljunk a KSH-hoz. A KSH adatbázisából meglehetõsen bonyolult módon, de kigyûjthetõk [2] influenza és tüdõgyulladás miatti halálozásokról szóló adatok. Ezek szerint 2000 óta évente 2-45 között volt a szezonális influenzában meghaltak száma. Tüdõgyulladásban ennél egy-két nagyságrenddel többen, 740-966-an haltak meg.

Mi a helyzet az új influenzával? A mostani újinfluenza-járványnál egyelõre az egészségügyi miniszter és az országos tiszti fõorvos közléseire támaszkodhatunk. A sajtó igyekszik szorgosan számlálni az új influenzában meghaltak számát, de a miniszter és a tiszti fõorvos általában elõbbre tart. Szerdán az addig megjelent hírek alapján valahol 21-nél tartottunk a Magyarországon H1N1-ben meghaltak számával, miközben Székely Tamás az országgyûlés egészségügyi bizottsága elõtt ekkor már 25 H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálesetrõl [3] számolt be. Viszonyításképpen: az elmúlt idõszakban hetente átlagosan 30-40 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerû tünetekkel (és mint tudjuk, a fertõzöttek száma ennek többszöröse lehet).

Az egyes eseteket megnézve azonban felmerülhet a kétely, hogy valóban a H1N1 volt-e halál oka. Vasárnap a Szegedi Tudományegyetem krónikus belgyógyászati osztályán halt meg egy 80 éves férfi, aki súlyos cukorbetegségben, szellemi hanyatlásban szenvedett, táplálhatatlan állapotban volt. A férfinak magas láza volt, a szervezetében kimutatták a H1N1 fertõzést. Maga a részlegvezetõ fõorvos, Piros Györgyike nyilatkozott úgy, hogy "állapota olyan rossz volt, hogy nem lehet biztosan kijelenteni, a halálát az influenza okozta, de az feltehetõen közrejátszott benne".

Adatok helyett becslések

Mivel a H1N1-járvány az északi féltekén csak szeptemberben kezdõdött és jelenleg a közepén járunk, egyelõre nem lehet összevetni a halálozási adatokat a szezonális influenzáéval, és nincsenek is ilyen adatok az új influenzáról, mondta az Index kérdésére Pusztai Zsófia a WHO Magyarországi Irodájának vezetõje. Pusztai Zsófia utalt arra, hogy a CDC novemberben közölt egy tanulmányt, amely alapján a szezonális influenza halálozása jelenleg körülbelül másfélszer nagyobbra becsülhetõ, mint az új influenzáé. A tanulmány 7800 és 29 000 közé teszi a halálesetek számát, míg szezonális influenzában évente átlagosan 36 ezer amerikai hal meg és 200 ezer kerül kórházba.

A Harvard Egyetem kutatója, Marc Lipsitch és munkatársai hétfõn egy újabb tanulmányt tettek közzé a PLoSMedicine [4] (Public Library of Science) portálon, amelyben Milwaukee és New York adatait vizsgálták, ahol a H1N1 járvány kitörésének kezdetétõl pontosan regisztrálták az eseteket. Számításaik alapján mintegy 2000, H1N1-fertõzés tüneteit mutató emberre jutott egy haláleset. A becslések szerint a H1N1-páciensek 1,44 százaléka került kórházba, 0,24 százaléka szorult intenzív kezelésre, 0,48 ezreléke (!) halt meg.

Lipsitch csoportja is szembesült azzal a problémával, hogy a fertõzöttek tényleges száma jóval magasabb lehet, mint ahányan orvoshoz fordulnak. Ez alapján becsléseik szerint a halálozási arány 0,7 tízezrelék, ami azt jelenti, hogy mintegy 14 ezer fertõzésre jut egy haláleset.

A H1N1 tízszer fertõzõbb a hagyományos vírusnál

Pusztai Zsófia szerint a számok önmagukban semmit sem mondanak, sokkal meghatározóbb a szezonális és az új vírus "viselkedése" közötti különbség. Közismert, hogy a szezonális influenza általában idõs, alapbetegségekkel küzdõ, legyengült szervezetû emberek halálát okozta. Ezzel szemben az új vírus sokkal veszélyesebb: a fertõzöttek 25-30 százaléka egészséges fiatal felnõtt, különösen veszélyeztetettek a kismamák és a gyerekek.

A két influenzatípus klinikai képe is különbözõ. A szezonális vírus akkor veszélyes, ha legyengíti az ember szervezetét, amelyet más, fõleg bakteriális fertõzés támad meg, ami súlyos szövõdményeket okoz. Az új vírusnál sokkal kisebb arányban lép fel másodlagos szövõdmény, ugyanakkor a vírus nagy százalékban képes közvetlenül és elsõdlegesen tüdõgyulladást okozni (primer, vírusos tüdõgyulladást, más néven vérzéses tüdõgyulladást), amelynek a túlélési aránya alacsony.

Látható már az is, mondta Pusztai Zsófia, hogy a H1N1-vírusnak a szezonális influenza vírusokhoz képest sokkal jobb az adaptálódó képessége. Terjed a párás, meleg, a száraz és hûvös idõben, és a fertõzött által érintett tárgyakon, így akár a számítógép billentyûzetén keresztül is. A jelenlegi adatok szerint a H1N1-vírus fertõzõképessége tízszer nagyobb a szezonális vírusénál, azaz ugyanannyi idõ alatt tízszer annyi embert képes megfertõzni.

Kína: a halottak 13 százaléka kismama

A Kínában eddig az A/H1N1 influenza következtében elõfordult 326 halálesetnek a 13,7 százalékában volt terhes nõ az áldozat, az országban már százezer felett van a fertõzöttek száma. A most közzé tett statisztikai adatok szerint a 326 elhunyt 58 százaléka volt férfi, 47 százaléka szenvedett valamilyen krónikus megbetegedésben, és 18 százalékuk volt elhízott.

Január közepén tetõzik a H1N1-járvány

Január második hetében tetõzhet az újinfuenzás megbetegedések száma. A magyarok majdnem negyedét már beoltották, az iskolákban jelenleg 26-27 százalék az oltottsági arány, az egészségügyi dolgozók oltottsága azonban alacsony.

Jelenleg az ország lakosságának 22-23 százaléka kapta meg az új influenza elleni védõoltást, ez az arány még számottevõen javulhat a megbetegedések január második hetében várható tetõzéséig, nyilatkozta Székely Tamás egészségügy miniszter csütörtökön.

A miniszter kijelentette, nem teszik kötelezõvé az egészségügyi dolgozóknak a fertõzés elleni vakcinát, csak megpróbálják meggyõzni õket. Az oktatási hivataltól kapott legfrissebb információk szerint az iskolákban jelenleg 26-27 százalékos a diákok oltottsága. A miniszter szerint nem elegendõ, hogy egyszer már volt oltási akció az oktatási intézményekben, azt folytatni kell, illetve meg kell ismételni akár többször is.

Schäffer Károly dél-dunántúli regionális tiszti fõorvos elmondta, hogy a térségben már megközelíti a 25 százalékot az oltottsági arány, ami bár országos szinten jónak mondható, de nincs ok az elégedettségre. Mint kifejtette, a szülõkön és az egészségügyi dolgozókon is múlik, hogy minél többen szerezzenek védettséget a vírus ellen. Sajnálatosnak nevezte, hogy alacsony az egészségügyi dolgozók oltottsága, és ezzel hiányzik a példamutatásuk.

A tiszti fõorvos információi szerint a dél-dunántúli régióban továbbra is egy súlyos állapotban lévõ beteget ápolnak kórházban H1N1 miatt. A férfi nem volt beoltva a fertõzés elleni vakcinával, szombaton került az intenzív osztályra, azóta a laboratóriumi vizsgálatok egyértelmûen kimutatták, hogy H1N1-es esetrõl van szó. Baranyában további 3, Somogyban 2 ember került influenzás tünetekkel kórházba, de egyikük sem szorul intenzív ápolásra, illetve lélegeztetõ készülékre.