2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Menekültválság: mindenki magára maradtForrás: index
Utolsó módosítás: 2016-03-08 10:15:27
Címkék: Bihari hírek
16 ezer menekült torlódott fel a görög–macedón határon. Az EU tehetetlen, a Balkánon ehhez igazodva zárulnak a határok. Ahogy nõ a nyomás, Magyarországon újra nõ az átlépõk száma, a kerítés ellenére is. A román szakaszra is jöhet gyoda, bár ez nem csak vitatható eredményt hoz, ronthatja a határ menti kapcsolatokat is.

Ismét látványosan nõtt azok száma, akik Magyarország kerítéssel megerõsített déli határain átkelve tartanak Nyugat-Európába.

A Közel-Keletrõl, valamint Afganisztánból, Pakisztánból, Bangladesbõl, de Srí Lankából, Nyugat-Afrikából, sõt állítólag Haitibõl is Európába érkezõ menekültek, bevándorlók száma persze sosem csökkent a szeptemberben Szerbiánál, októberben Horvátországnál felhúzott kerítés révén, csak új irányt adva elkerülte Magyarországot. Nagyjából mostanáig.
Nulláról napi kétszázra

A januári, egy számjegyû adatok után februárban már napi kétszáz embert is begyûjtött a rendõrség a határról. A statisztika szerint pénteken 248, szombaton 89, vasárnap 72 migránst fogtak el.

„Rengeteg rendõr van, nagyon nagy a forgalom, készenlétisek, katonák, ahogy jöttem Szeged felõl tíz rendõri terepjárót, kisbuszt is láttam” – adott helyzetképet Ásotthalom polgármester-helyettese. Fackelmann István szerint települése a második Mórahalom mögött a zöldhatáron át zajló illegális forgalomban. (A mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán nem akart nyilatkozni.)

„Az EU egy pipogya senki. A szakértõkre nem figyel, nyár óta háború van, mi meg csak politikai válaszokat akarunk adni, pedig közben fegyver nélkül öntik el Európát azok, akiknek semmi keresnivalójuk itt” – méltatlankodott a sarkos megfogalmazásokat kedvelõ Fackelmann. Elmondása szerint az elfogási hatékonyság nõtt, a faluba nem is jött egyetlen migráns sem. Mégis attól tart, hogy ha nõ a nyomás, akkor nem lesz elég a kerítés és a hozzá rendelt – a közelmúltban megnövelt – rendõri és katonai erõ.

 

Fackelmann szerint a gazdák is egyre türelmetlenebbek és dühösebbek a migránsok miatt, fõként, mert még mindig nem tudni, mikor és kitõl kapják meg a Nemzeti Agrárkamara által begyûjtött kárigényeket. Röszke, Mórahalom és Ásotthalom térségében ez 85 millió forint. A gyümölcsösökben hektáronként 30, szántóföldeken 15 ezer forint a kártérítés határa, de egyelõre a polgármester-helyettes szerint a Belügy-, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség között megy a vita, hogy kinek a kasszáját terhelné a kifizetés.
A kerítés az országot is bezárja

Februárban a kormány már egyértelmûvé tette, hogy amint kell, felépíti a kerítést a román határszakaszon is. Az elõkészületek után – Kiszomboron már november óta van raktár a felépítendõ kerítéshez – a munkálatok azonban mostanáig nem kezdõdtek meg. Egyelõre csekély számban jöttek a kerítés hatására inkább Románia felõl a menekültek. A helyiek szerint egyszerûen arról van szó, hogy az embercsempészeknek bejáratott útvonalaik vannak a szerb szakaszon.
A csempészek a fizetendõ összeget is fel tudják srófolni azzal, hogy a kerítés miatt jobban rájuk szorulnak a zöldhatáron átlépõk.

Átvágják elõttük, vagy megmutatják, hol tudnak könnyebben átmenni, két járõr közötti idõben.

 

Ettõl függetlenül Kübekházánál is növekedett a zöldhatáron át jövõk száma, noha a magyar–román–szerb hármas határon fekvõ települést – amelynek határkövénél jelenleg véget ér a kerítés – még a legintenzívebb, augusztus-szeptemberi napokban is elkerülte a menekültáradat.

„Érezhetõen megnõtt a rendõri jelenlét, a határon begyûjtik az embereket, a faluba nem jött be egy sem” – mondta Kübekháza polgármestere, aki azonban nem a migránsáradattól tart elsõsorban.

Molnár Róbert a térségben azon kevés polgármesterek egyike, aki a kerítést egyértelmûen rossz ötletnek tartja. „A migrációnak nem magyar belügynek kellene lennie, hanem összeurópainak. Helyette mindenki csak a saját pozícióját erõsíti, politikusok ad hoc döntéseket hoznak, rövid távú, népszerûnek tûnõ intézkedéseket hozva. De nem csak Magyarországon, ezt mutatja a szlovákiai választás eredménye is” – mondta Molnár, aki szerint barakkországgá válik Magyarország a kerítéssel, amely nem csak a határokon, de a társadalom gondolkodásában is felépült. Megmérgezzük vele a kapcsolatainkat, minden hidat felégetünk, és az így marad hosszú távon, miközben a menekültválság idõvel meg fog oldódni – véli.

A polgármester a román oldalon lévõ Óbébát hozta fel példaként: a település testvérfaluja Kübekházának, de november óta,
amióta napirenden van a romániai szakaszon felépítendõ kerítés, már nem állnak szóba vele az ottani polgármesteri hivatalban. 

„Eurorégiós együttmûködésünk is van, jó barátságban vagyunk, de már nem veszik fel a telefont. Hogy félelembõl vagy neheztelésbõl, azt nem tudom.”

 

„Nem tudjuk, mi lesz, talán majd Óbéba és Kübekháza között kerítésen fogunk átugrálni” – mondta Molnár, és azt is megjegyezte, hogy a román hatóságok új intézkedése nyomán Óbéba felõl a hármas határig meglévõ aszfaltúton nem is engednek senkit a hármas határhoz. Pedig a határkõnél tartott tavaly májusi, háromoldalú ünnepségen – ilyet 1997 óta tartanak minden évben – még a határok teljes lebontásáról volt szó 2020-ra, az uniós költségvetési ciklus végéig.

De erõsödött a rendõri jelenlét a szerb oldalon, Majdan-Rábénál is, ahonnan felszórt út vezet a hármas határig. Egyedül Magyarországon visz oda földút, ami a katonai munkagépek és az esõzések miatt járhatatlan sártengerré változott. Molnár szerint ezért most a katonák és a rendõrök sem mennek ki közvetlenül a határig, távolabb gyûjtik be a zöldhatáron átlépõ menekülteket.

A román határra tervezett magyar kerítés a tervek szerint csak gyoda lenne, nem pedig három-négy méter magas kerítés, amilyen a horvát és a szerb szakaszon van. A tervek szerint három szakaszra bontanák az építkezést: elõször Kübekházától Battonyáig, onnan további 110 kilométeren két szakaszban csak akkor, ha indokolt. Arról egyelõre nincsen szó, hogy a teljes magyar–román határszakaszon Ukrajnáig gyodát kéne felhúzni.
Magyarországon nem sok múlik

Mindeddig a kerítés csupán azért csökkentette a menekültek számát, mert volt könnyebb útvonal Szerbiából Horvátország, Szlovénia felé Ausztriába és tovább nyugatra. Az osztrák szigorítás után bekeményített az összes érintett balkáni ország is, egyeztettek a szervezett átszállításról, az osztrák átengedési és befogadási kvótákhoz igazodva. Görögországból már csak papírokkal rendelkezõ iraki és szíriai állampolgárokat engednek át. A görög oldalon lévõ Idomeniben ezért már ezrek torlódtak fel, volt már kerítésbontó összecsapás is a tiltakozó menekültek és a macedón határõrség között.

 

Ha ismét nagy tömegek jelennének meg a magyar határnál, annak a kerítés nem állna ellent.  A megoldás – már az ideálison, azaz a megnyugtató és gyors szíriai rendezésen túl – Törökország és az EU megállapodása és a határok megerõsítése Görögországtól északra.

A hétfõi EU–török csúcs alapján úgy tûnik, hogy az európai állami vezetõk elfogadják, hogy több százezer bevándorló Görögországban reked, és humanitárius katasztrófa készül: „Az EU Görögország mellett áll ebben a nehéz pillanatban, és minden tõle telhetõt megtesz, hogy kezelje a helyzetet, amely elõállt ennek a fejleménynek a következtében” – áll az EUrologus birtokába került megállapodástervezetben.
Zsákutcát csinálnak Görögországból

Ez persze nem más, mint nyílt beismerése annak, amit ellen az Európai Bizottság és a kontinens vezetõ politikusai korábban sokszor és hangosan felszólaltak: „A bevándorlók szabálytalan beáramlása a nyugat-balkáni útvonalon a végéhez közeledik; ez az útvonal mostanra le van zárva.”

Minden efelé mutat, hiszen elkészült a kerítés a görög–macedón, a szerb–magyar, a horvát–szlovén, a szlovén–osztrák határon, és Ausztria megszabta, hogy legfeljebb hány embert engednek az országba naponta.

 

Mivel Törökország a megállapodás ellenére egyelõre nem tartja vissza érdemben a menekülteket – ami egyébként csak azt jelentené, hogy a humanitárius szempontokat hangoztató Brüsszel Ankarával végeztetné el a piszkos munkát, hárommilliárd euróért, megfelelõ körülményeket ígérve a Szíriából Törökországba menekült bõ kétmillió embernek, akinek csak a tizede él táborokban, a többiek önerõbõl próbálnak bizonytalan jogi helyzetben megélni –, ezért nyilvánvaló, hogy a menekültek nagy tömegei fognak Görögországban rekedni.

„Elég kiábrándító az EU hozzáállása” – mondta egy egyetemista Szalonikiból. Jorgosz szerint a városban még nem nagy a feszültség, menekültek vannak ugyan az ország második legnagyobb városában, de aki tud, hamar továbbáll, bízva abban, hogy a közeli Idomenibe, a görög–macedón határhoz hamar eljut, és mégis tovább mehet.

„Athén felõl is vannak sokan, akik gyalog indulnak útnak az autópályán. Meg lehet õket érteni, nem Görögországba akartak jönni, hanem Nyugat-Európába” – mondta a fiatalember, aki kisgyerekként maga is betelepült családjával, Grúziából. Igaz, a történelmi görög diaszpóra leszármazottjaként.

Jorgosz szerint nemcsak az EU-ellenes, de a menekültellenes hangok is erõsödnek idõvel, fõleg az amúgy is nagy munkanélküliség miatt.
Sokan attól tartanak, hogy az itt rekedtek olcsó munkaerõként lenyomják a fizetéseket, tovább nehezítve a munkanélküliek helyzetét.

„De elégedetlenség van a táboroknál is. Egyrészt, mert aki ott van, mielõbb továbbmenne, másrészt, a környéken élõk, itt Szaloniki közelében is, nem szívesen veszik, hogy újabb táborok nyílnak a menekülteknek, akik könnyen hosszú idõre itt ragadhatnak.”

 

Albániából is lehet új útvonal, de minek

Macedónia is úgy érzi, magára maradt a problémával, ezért volt kénytelen lényegében lezárni a határokat. „Idomeniben 16 ezer ember várja elfogadhatatlan körülmények között, hogy történjen végre valami” – mondta Mersziha Szmailovics. A macedóniai Legis jogvédõ szervezet munkatársa szerint a görög oldalon gyorsan fog romlani a helyzet, mivel Macedónia legfeljebb naponta 400 embert tud átengedni a határon a két héttel korábbi, Zágrábban kötött megállapodásnak megfelelõen.

Valójában azonban ezzel sem ússza meg a kétmilliós ország a menekültek feltorlódását: Szerbia ugyanis naponta kétszáz embert küld vissza, arra hivatkozva, hogy Horvátország nem engedte õket tovább. „A horvátok persze a szlovénokra, õk meg az osztrákokra mutogatnak. Tabanovcében a szerb határnál már így is ezer ember torlódott fel, és amíg az õ helyzetük nem tisztázódik, addig Görögországból lehetetlen fogadni újabb menekülteket” – mondta Szmailovics, aki szerint az EU-nak fogalma sincs, hogy mit csináljon, ezért csak antihumánus ötletei vannak, amivel viszont humanitárius katasztrófát idéznek elõ.

Kézenfekvõnek tûnne, hogy Macedónia helyett alternatív útvonalakon jelennek meg a menekültek. Elvileg Albánia és Koszovó jöhet szóba. Szmailovics szerint biztosan lesznek ilyen próbálkozások, de valójában nem sok értelmük van, hiszen nem Macedónia miatt rekednek a menekültek a határon, hanem az EU miatt. Így ugyanez vár azokra is, akik Albánián és Koszovón keresztül akarnának Szerbiába és onnan nyugatra jutni.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!