Ádám szülei hetven körüliek, és egy április eleji kedden gyanútlanul tévéztek kispesti otthonukban, amikor este tíz után valamivel megcsörrent a vezetékes telefonjuk. Ádám édesapja, Károly vette fel. „Szia apu, Ádi vagyok” – hallotta Károly a telefonban, és nem is volt nagyon ideje reagálni, mert a hang azonnal folytatta is zaklatottan, hogy: „apu, elugrottunk a haverokkal bulizni, ittam pár viszkit, aztán karamboloztam az Istenhegyi útnál. Megtörtem egy 20 milliós BMW-t, és a tulaj azt mondja, nem hív rendõrt, ha kifizetem a kárt.” Este volt már, Károly fáradt is volt, de még így is feltûnt neki, hogy furcsa a fia hangja.

„Miért ilyen a hangod?” – kérdezte, de Ádi iziben biztosította, hogy csak a pia miatt. Ádi viszont, mint azt a családtagjai jól tudják, sosem iszik. A hang a telefonban viszont irtóra meggyõzõen beszélt, így Károlyt a rémes történet és az abból fakadó idegesség mégis megtévesztette. „Mennyi pénzed van otthon?” – kérdezte (elvileg) a fiát, aki azt mondta, hogy „sajnos csak 300 euró.” Tehát Ádinak pénz kell, márpedig gyorsan, és több mint egymillió.

Így Károly, ahogy minden komoly döntéshelyzetbe, ebbe is bevonta a feleségét, és átadta neki a telefont azzal a szöveggel, hogy Ádi be van piálva, és bajban van. Felesége, Adrienn viszont egyetlen mondat után rájött, hogy nem a fiával beszél, hanem egy vadidegennel, és bontotta a vonalat. Azonnal tárcsázta Ádámot, mármint az igazit, aki békésen aludt otthon, és eléggé meglepõdött azon, hogy valaki a nevében milliós összeget akar kicsalni a szüleitõl.

Ádám szülei az unoka-csalás nevû, egész Európában ismert csalástípus áldozatai lettek, pontosabban szerencséjükre csak próbálkoztak velük, de nem sikerült lehúzni õket.
Mindig ugyanaz a forgatókönyv

Náluk sokkal rosszabbul járt februárban a 12. kerületben élõ Marika néni, akinek kétmillió forintja bánta, hogy bevette azt, hogy az unokája balesetet szenvedett, és – csak úgy, mint Ádámék történetében - fedeznie kell a kárt. Az unoka egy állítólagos haverja jött Marika nénihez a pénzért, majd amikor elment és Marika néni megpróbálta visszahívni, elérhetetlen volt.

Ezekben a csalástípusokban az a közös, hogy
a csalók idõs emberek pénzét, értékeit igyekeznek elvenni,
telefonon keresik fel õket,
gyereküknek, unokájuknak vagy unokaöccsüknek, unokahúguknak, tehát valamelyik fiatalabb és közeli (tehát jó eséllyel az idõs ember által szeretett családtagnak) adják ki magukat, aki egy különleges (veszélyes, bajos) helyzetben van éppen,
idõs áldozataikra szofisztikált lelki nyomást gyakorolnak, hogy segítségképpen adjanak pénzt vagy értéktárgyakat, például ékszert egy olyan valakinek, aki a szeretett családtag ismerõsének adja ki magát,
idõs áldozataikat bizonyos szempontok szerint elõre kiválasztják.

Például Ádám azt mondja, a szüleinél jelentkezõ csaló mintha több részletet is ismert volna a család életébõl, például, hogy csak Ádámnak van jogosítványa, bátyjának nem, és gyakran jár munkaügyben az Istenhegyi út környékén. A Fõvárosi Fõügyészség februári figyelmeztetése szerint gyakran olyan emberekkel próbálkoznak, akikrõl valahonnan tudják, hogy szeretett családtagjuk éppen külföldön van.

A Soproni Rendõrkapitányság csalás gyanúja miatt egy 45 éves férfival és egy 29 éves nõvel, valamint egy 31 éves férfi bûntársukkal szemben folytat nyomozást -  az idõskorú nõi sértetteket vonalas telefonszámukon egy nõi hang hívta fel, aki hol unokájukként, hol pedig lánygyermekükként igazolta magát.
Fotó: Police.hu

Károly 89 éves nagymamája Újpesten él, õt napközben hívta egy sírós nõi hang, hogy Ildikó, az unokája nincs jól, és pénzre lenne szüksége. A hívó azt mondta, Ildikó nem tud a telefonhoz jönni, de azt kéri, segítsen rajta a nagyi, és elküldi ismerõsét, Lajost. A nagymama éber volt, keresztkérdéseket tett fel, amire egy darabig ügyesen válaszolgatott a csaló, és közben próbálta kideríteni, hogy az idõs nõnek mennyi tartalék pénze van otthon, de nem járt sikerrel, és végül a kitartó nagymama kérdéseit megunva a csaló csapta le a telefont.

Ildikó teljes neve egyébként a nagymama postaládáján szerepel.
Kedves Unokaöcsém-mûvelet

Tavaly legalább ezer és idén már 320 magyar embernél próbálkoztak ezzel a trükkös csalással, vagy legalábbis ennyien tettek feljelentést. Feltehetõen sokan nem is fordultak a rendõrséghez. A Fõvárosi Fõügyészség szóvivõje még februárban egy M1-interjúban azt mondta, hogy a tavalyi 950 ügybõl 354-szer sikerült is az átverés, tehát pénzt, értékeket csaltak ki, 596 esetben pedig a próbálkozás szintjén maradt.
Vagyis az esetek 37%-ában be is dõltek az áldozatok.

De ez az átveréstípus nem csak Magyarországon ismert: az unoka-csalás évek óta ismert az európai rendõri szervek elõtt, az Europol pedig pár éve filmbeillõ akcióban próbálta felszámolni a csalás központjában álló nemzetközi hálózatot.

Még 2014-ben, egy júliusi nap egészen kora reggelén zajlott a Kedves Unokaöcsém nevû mûvelet (Operation Caro Nipote), ami a legnagyobb és legjobban összehangolt nemzetközi rendõrségi akció volt az unokázós csalók ellen.
Olaszországban, Lengyelországban és Svájcban több mint 250 rendõr helikopteres csapattal és speciális egységek bevonásával egyszerre csapott le egy nemzetközi bûnbanda tagjaira,

akiknek húsz betörés és több mint 250 unoka-csalás száradt a lelkükön.

A képen látható férfit a Budapesti Rendõr-fõkapitányság kereste 2015. októberében. Azzal csapott be egy idõs asszonyt, hogy fia kórházba került és pénzre van szüksége.
Fotó: Police.hu

Tizenkét csalót sikerült letartóztatniuk, készpénzt, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, értékes drágaköveket, ékszereket, luxusórákat foglaltak le a csalóknál. A Kedves Unokaöcsém-mûveletet megelõzõ nyomozás már 2010 óta zajlott olasz rendõrségi irányítás alatt négy ország bevonásával.
Ne bízz a váratlan idegenben

Itthon is kiemelt ügyként kezeli a rendõrség ezt a csalás típust, kérdésünkre az ORFK sajtóosztálya azt tanácsolja mindenkinek, hogy legyen körültekintõ minden olyan esetben, amikor váratlan hívást kapnak arról, hogy családtagjuk bajban van.

Ne bízzanak meg a váratlanul jelentkezõ idegenekben, akár telefonon, akár személyesen keresik meg Önöket.

A bejövõ telefonhívást követõen nem szabad azonnal kifizetni a kért összeget, hanem ki kell deríteni, hogy a családtag, hozzátartozó ténylegesen bajba került-e. Ellenõrizni kell, hogy a telefonhívást kezdeményezõ személy valóban az-e, akire a telefonáló hivatkozik, valamint meg kell kérni a hívó felet, hogy ismételje meg a telefonhívást tíz perc múlva. Az ilyen jellegû telefonhívást követen haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot az unokájukkal, hozzátartozójukkal, mert ezzel ellenõrizni tudják a hívás valódiságának tartalmát” – írta az ORFK sajtóosztálya.

A rendõrség azt kéri, hogy ha valaki ilyen telefonhívást kap, vagy hall ilyen jellegû próbálkozásról, sõt, ha már áldozatul is estek, haladéktalanul tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 107 vagy 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

„Habár a rendvédelmi szervek sikeresen felszámoltak több olyan bûnözõi csoportot is, amelyik ilyen jellegû átverésekért felelõs, továbbra is rengeteg ilyen eset történik, és komoly veszélyt jelent a társadalmak legérzékenyebb tagjaira” – fogalmaz az Europol. A kerületi vagy akár nemzeti rendõrkapitányságoknak nincs könnyû dolguk, mivel ezek a csalók folyamatosan más területeken dolgoznak, és néha országot is váltva folytatják tevékenységüket.