A ReSzaSz az alaptörvényben rögzítené az egészségügyi közkiadások minimumát, ami szerintük a mindenkori nemzeti össztermék 6 százalékának megfelelõ összeg kell legyen.

Dénes Tamás elnök korábbi közleményében azt írta, a szakszervezet fontos elõrelépésnek tekinti az egészségügyben tervezett bérrendezést, emellett azonban a betegbiztonság fontosságát is hangsúlyozzák. Úgy vélik, ameddig a szükséges forrás nem áll rendelkezésre, addig az egészségügyi rendszer képtelen jobb teljesítményre, és a jövõben is igazak lesznek azok az állítások, hogy
Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésekben, vagy hogy a születéskor várható élettartam Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A ReSzaSz által idézett adatokból kiderül még, hogy:
Magyarországon az EU-átlagnál háromszor nagyobb esélyünk van, hogy érszûkület szövõdményei miatt levágják a lábunkat.
Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora esélye van a korai, 65 év alatti halálozásra, mert nincs megfelelõ alapellátása. Ez a szám 2025-re elérheti a több mint 4 millió állampolgárt.
A kezelhetõ betegségekbõl eredõ halálozások rangsorának az egyik legrosszabb helyen állunk az Európai Unióban

További adatokat a magyar egészségügy lesújtó állapotáról a legutóbbi OECD-jelentés kapcsán szedtünk össze.

A tartósan betöltetlen körzetek száma eközben annak ellenére nõ, hogy az állam nemrég letelepedési és praxisjog-vásárlási támogatást hirdetett, amivel az üres praxisok betöltését ösztönöznék.

A jelenlegi 3,9 százalékos GDP-részesedés annak ellenére, hogy az egészségügyben dolgozók erejükön felül teljesítenek, nem elegendõ – írta a ReSzaSz, egyben arra kérnek mindenkit, hogy támogassa a szakszervezet"emberi konzultációját" az egészségügyrõl, és írja alá az ezzel kapcsolatos petíciót.