A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány 2015-ben nettó 795 millió forintért megvette a Budai Várban az Úri utca 72. szám alatt található épületet. A Hadtörténeti Múzeum szomszédságában álló mûemlékkel kapcsolatos tervekrõl sokáig semmit sem lehetett tudni. Március elején aztán hirtelen szép sajtókarriert futott be a ház, miután nyilvánosságra került a felújítás egyik tervdokumentációja, amibõl úgy tûnt, hogy az alapítvány egy háromszintes, wellness-funkciókkal bõvített bunkerrendszer építésére készül.

Nem lesz fitneszfunkció, és uszoda sem lesz

– mondta Csizmadia Norbert, az alapítvány kuratóriumi elnöke a ház keddi bejárásán.

Csizmadia szerint valójában még nincsenek is elfogadott tervek. Az alapítvány ugyanis egyszerre megvásárolta a meghívásos tervpályázaton résztvevõ három cég anyagát, és azokból fog egy „mixet” összegyúrni úgy, hogy a „legkomplexebb tervre építik majd az egészet”. Ebben azonban nincs benne földalatti uszoda, jóllehet – hangsúlyozta Csizmadia – a vizek felhasználása valóban olyan fontos ötlet a Várban, amivel foglalkozni kell.

Csizmadia Norbert PAGEO elnök
Galéria: Úri utca 72. (23 kép)
Fotó: Ajpek Orsi / Index

A kuratóriumi elnök megígérte, ha elkészülnek a végleges tervek, azokat be fogják mutatni a nyilvánosságnak, hiszen a jó ideig szupertitkos ingatlan nem lesz más, mint

egy közösségi épület, amely fölül és alul is nyitott lesz.

A "felsõ nyitás" leginkább a régi atlaszok és földrajzi könyvek szerelmesei számára lehet majd érdekes, mert a milliárdos MNB-s beruházás felkarolja a Földrajzi Társaság külterületei raktárakban kallódó könyvállományát. Az épület padlószint feletti részérõl egyelõre annyi tudható, hogy a régi szakkiadványokat befogadó könyvtár mellett lesznek benne közösségi terek, fedett belsõ udvar, udvar feletti híd, több tárgyaló és számos helyiség, ahol „szakmai viták és elõadások folyhatnak”.
Az épület különlegessége, hogy a padlószint alatt is 1700 négyzetméternyi terület tartozik hozzá.

A ház több alatt húzódó több száz éves barlangot az 1930-as évek végén az akkori, háborúra készülõ Nemzeti Bank bõvíttette ki.

A jegybank vezetõi titokban vásárolták meg az épületet, és titokban építtettek egy 33 méteres mélységig kanyargó pincerendszert. A II. világháború alatt az itteni trezorokban õrizték a magyar aranytartalék és készpénzállomány egy részét. Az 1950-es években az országos villamos teherelosztó központ rendezkedett be az ablaktalan földalatti irodákban.

Schüller Ferenc építész a legnagyobb, 10 méter magas, 48 méter hosszú háromszintes földalatti teremben beszélt arról, hogy õ kulturális kútként képzeli el a barlang felújítását. Pont úgy mint a Nílus melletti Ko Mombóban, ahol a régi papok a folyó melletti szakrális kútban mérték a víz állását, és ehhez igazították a mezõgazdasági és a vallási élet menetét.

Galéria: Úri utca 72. (23 kép)
Fotó: Ajpek Orsi / Index

A tervek ennél konkrétabb részeirõl az derült ki, hogy a föld alá kerülnének a padlástéri könyvtárból kiszoruló könyvek, és a földalatti útvonalon tehermentesítenék a Várat a épület által generált forgalom alól. A mínusz 15. szintet összekötnék a Vár oldalában épülõ mélygarázzsal, így a logisztika a Vár falain kívülre, a Lovas útra terelõdne.

Csizmadia Norbert a nyíltság jelszava ellenére nagyjából csak az épületrõl volt hajlandó beszélni, az alapítvány által tervezett kiadásokról nem.