2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Röszkei per: Miért õk tízen? Nem tudomForrás: index
Utolsó módosítás: 2016-04-29 09:10:09
Címkék: Bihari hírek
Fõleg rendõrtanúk kihallgatásával teltek a röszkei összecsapás miatt indult büntetõperek eheti tárgyalási napjai Szegeden. Azt senki sem tudta megmondani, hogy a tömegzavargásos ügy tíz vádlottját mi alapján emelték ki a tömegbõl, miközben szó volt olyan agresszív hangadóról, aki nem kötött ki a bíróságon. A hozzáköltésekkel teli hazug fordítás miatt úgy néz ki, nem tesznek feljelentést.

Szegeden mostanra párhuzamosan zajlik két különbözõ bírósági épületben két külön büntetõper a menekültválság eddigi legsúlyosabb magyarországi konfliktusa, a rendõrdobálós, könnygázas, vízágyús röszkei összecsapás miatt. Az egyik már márciusban elkezdõdött, ennek tíz vádlottja van, köztük egy kerekesszékes és egy bottal járó férfi, valamint egy idõsödõ, beteges nõ. Mindegyiküket azzal vádolják, hogy tavaly szeptember 16-án tömegzavargás résztvevõjeként lépték át törvénytelenül a magyar határt, amikor a tömeg kidöntötte a kerítés kapuját. 1 és 5 év közti börtönnel kell szembenézniük, ha bûnösnek találják õket.

A másik per, amelynek a tétje sokkal hosszabb, 10 és 20 év közötti, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés, késõbb, csak ezen a héten, hétfõn kezdõdött el. Egyetlen vádlottja egy Ahmed H. nevû szír férfi, akit – egyedüliként – terrorcselekmény elkövetésével is megvádolt az ügyészség a Röszkénél történtek miatt. A vád szerint megafonba beszélve tüzelte a tömeget, a rendõröknek ultimátumot adott, hogy adott idõn belül nyissák ki a kaput, és meg is dobálta õket.

A két pert nemcsak a tárgyuk, a röszkei balhé köti össze, hanem rokoni szálak is. A terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. szülei, apja és anyja is vádlott a tömegzavargásos másik perben. Ahmed H., aki évek óta Cipruson élt legálisan, és útlevelével szabadon mozoghatott Európában, éppen azért került tavaly õsszel Röszkére, mert csatlakozott a családjához, hogy segítsen nekik a balkáni útvonalon keresztül Szíriából Németországba jutni.

A párhuzamosan futó két perben furcsa helyzet alakult ki: hétfõn a terrorvádas perben zárt tárgyaláson, hallgatóság nélkül kérdeztek ki egy tanút, aki félelembõl maga kérte ezt, miután állítása szerint korábban megfenyegették. Aztán viszont a másik per szerdai napján is tanúskodnia kellett, és ott már mindenki elõtt beszélt, végül pedig még át is sétált a másik épületbe, és beült arra a tárgyalásra, amelyrõl két napja még az õ kérésére küldték el az embereket.
Nincs meg a vérzõ kezû, zöld pólós

Ez a tanú – kopasz, kemény kötésû férfi – másfél-két éve tolmácsol a magyar hatóságoknak, tolmácsként dolgozott a rendõröknek Röszkénél is. Fordította a szerb oldalon gyülekezõ tömegnek arabra a magyar rendõrök utasításait, és az õ mondanivalójukat is magyarra a rendõröknek. Azt kellett arabul elmondania, hogy a határt már véglegesen lezárták, aki át akar jutni, menjen a tranzitzónához. Szerinte a tömegbõl volt, aki elfogadta ezt, és el is ment, de sokan nem, idõvel elkezdték rángatni a kerítést, elkezdõdött a dobálózás, a tolmács féltette a saját épségét is, mert védõfelszerelése neki nem volt.

A korábbi vallomásában a tolmács beszélt egy vérzõ kezû, zöld pólós és egy fehér felsõs hangadóról, de egyikõjüket sem látta a tíz vádlott között a tárgyalóteremben.

Amit el tudott mondani, az inkább Ahmed H. ügyében volt releváns. A tolmács szerint az a bizonyos ultimátum, amelynek lényege volt, hogy a rendõröknek a tömeg szószólója két órát adott a kapu kinyitására, egy kézjelben is felismerhetõ volt: a férfi két ujjal mutatta a kettes számot. Ez a kézjel nem a béke, nem is a gyõzelem jele volt, mondta a tolmács.
Let us go, Merkel help us

Vele a fehér felsõs megafonos nem akart szóba állni, mondván a tolmácsok hazudnak, csak hitegetik õket. Helyette a hangadó egyenesen a parancsnokhoz beszélt volna, azzal jött angolul, hogy jó emberek a rendõrök, és õk is jó emberek, ezért be fogják õket engedni, de a rendõr nem akart kommunikálni vele, vallotta a tolmács. Szerinte ez a fehér felsõs ember nem volt agresszív, csak olyanokat mondogatott, hogy „Let us go”, meg „Merkel help us”, és mindenképpen be akart jönni.

A tömegzavargásos perben a vádlottak korábban azzal védekeztek, hogy azért jöttek át a magyar oldalra a ledöntött kapun keresztül, mert azt hitték, hogy engedélyt kaptak rá, a tömegben elterjedt, hogy jöhetnek elõször a nõk, a gyerekek, a betegek. A tolmács most azt vallotta: ilyen utasítás a rendõrségtõl nem érkezett, de az igaz, hogy volt ilyen kiabálás a zûrzavarban, csak a migránsok „egymás között hangoskodtak”.

A tolmács vallomása után több vádlott is szót kért. Azt mondták: nem hallották vagy nem értették a tolmácsot akkor Röszkénél, hozzájuk így nem is érkezett meg a rendõrség üzenete, miszerint bûncselekményt követnek el, ha átjönnek.
Az egyik rendõr szerint csitított, nem lázított

A tolmácson kívül rendõr tanúk jöttek a héten sorban egymás után mindkét bíróságra. Azok az újságírók (például a Magyar Nemzettõl és a Hvg-tõl), akik szerdán Ahmed H. perén vettek részt, nyolc rendõr vallomását hallgatták végig, ebbõl hét nem kedvezett az ártatlanságát bizonygató férfinek, a nyolcadik rendõr azonban azt mondta: Ahmed H. inkább csitította, mint lázította a tömeget, a rendõröket pedig figyelmeztette, nem fenyegette. Ez a rendõr három megafonos embert is látott, és szerinte közülük csak az egyik hergelte, a másik kettõ nyugtatni próbálta az embereket.

A tömegzavargásos ügyben, amelynek a szerdai és csütörtöki tárgyalási napján az Index tudósítója ott volt, hét rendõr tanúskodott összesen. Közöttük is volt, aki hasonló vallomást tett, azt mondta a megafonos emberrõl, hogy „néha csitította, néha felhergelte” a többieket.
A tömegzavargásos perben tanúskodó rendõrök egyike sem tudta megmondani, miért éppen az a tíz ember ül most a vádlottak padján, aki ott ül.

A rendõrök vallomásai alapján a több száz fõs tömegbõl a dobálózó, agresszív, talán 20-30 fõs kemény mag többsége vagy akár egésze nincs a felelõsségre vontak között. Volt olyan rendõr, aki egyetlen vádlottat sem ismert fel, más csupán egy-két embert látott ismerõsnek, és volt ellentmondásos felismerés is, például amikor a kerekesszékes vádlottra mondta az egyik rendõr, hogy hasonlít valakire, aki rugdosta a kerítést. „Nem tudja mozgatni deréktól lefelé a lábát, fizikailag nem tud rúgni” - mondta erre az illetõ ügyvédje.
Nem volt karóra

Az eddig tanúvallomást tett rendõrök között nem volt olyan, aki látta volna, amint a tömegzavargásos per tíz vádlottjának bármelyikét kiemelik a tömegbõl, így aztán azt sem tudták megmondani, személy szerint õk és pont õk mivel szolgáltak erre rá.

„Miért õk tízen?” - kérdezte a bíró.

„Azt nem tudom” - válaszolta egy miskolci rendõr.

„Miért õk?” - ismétlõdött meg a kérdés.

„Nem tudom" – ismétlõdött meg a válasz.

A rendõrök többen is hivatkoztak rá, hogy több mint fél év távlatából már nagyon nehéz a dolguk az emlékezéssel is, az arcfelismeréssel is. Volt rendõr, akit a hosszas faggatózás a bíróságon érezhetõen irritált. "Nem volt nálam karóra, nem tudom percre pontosan megmondani, hogy a kedves védence mikor dobott felém bármit is” - vágott vissza egyikük egy ügyvédnõ sokadik kérdésére.

A „nem” szócskát egyébként mostanra több vádlott is szépen megtanulta, magyarul válaszolnak már, amikor azt kérdezik tõlük, akarnak-e észrevételt tenni.

A rendõri vallomásokból az is kiderült, hogy nem minden olyan migráns volt ellenséges vagy agresszív, aki átjött a kapu ledõlésével Magyarország területére. Többek szerint a tömeg nyugodtabbá vált, amikor ledõlt a kapu, hiszen elérték a céljukat, át akartak jönni, átjöttek, éljenezték a magyarokat.
Tartalmi hozzáköltés, kreált szöveg

A tömegzavargás-per eddigi legsúlyosabb fejleménye volt csütörtökön, hogy bebizonyosodott: hazug fordítás készült az egyik vádlott, a hatodrendû, fiatal, valaha kémikusnak készült szír fiú írásos beadványából. A fiúnak már az elsõ tárgyalási napon gyanús lett a felolvasáskor, hogy a magyarról arabra szóban visszafordított szövegben nem az szerepel, ami az õ eredeti, kézírásos beadványában volt. Alig ismert rá a mondatokra, és emellett kitartott akkor is, amikor a bíró figyelmeztette, hogy hamisan bûncselekménnyel nem vádolhat senkit.

A bíró, Arany János ezért még márciusban úgy döntött: lektoráltatja a fordítást. A Gyorsfordító Kft-t rendelték ki a munkára, az eredményt csütörtökön aprólékosan ismertette a bíró: gyakorlatilag bekezdésenként haladva felolvasta elõször a kézírásos arab szöveg elsõ magyar fordítását, aztán a másodikat, végül a fordítóiroda megjegyzéseit. A szír fiú felállva, hol fejcsóválva, hol helyeselve hallgatta, többször izgatottan meg is szólalt a második verzió hallatán: „ez a jó”.

A fordítóiroda arra jutott, hogy az elsõ fordítás nem precíz, olyan pluszinformációt is tartalmaz, amely az eredetiben nem szerepelt, más dolgokat pedig kihagy. Visszatérõ észrevétel volt, hogy „tartalmi hozzáköltést tartalmaz a fordítás”, de voltak egészen súlyos megállapításai is, az egyik szövegrészrõl egyenesen azt állították:

A teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka.
Feljelentést nem terveznek

Ilyen hozzáköltés fordult elõ például, amikor a fiú arról írt: elhatározta, hogy beteg nagybátyja érdekét nézve átlépjen vele a határon. Magyarra fordítva a mondatba hogy-hogynem bekerült az „erõszakkal” szó. Az ellenõrzést végzõ fordítóiroda szerint a hozzáköltésektõl „a tartalom szándéka teljesen megváltozott”.

Ahogy a márciusi bírói figyelmeztetés is utalt rá: a fordítás kapcsán bûncselekmény gyanúja merülhet fel. A szünetben megkérdeztük a hatodrendû vádlott ügyvédjét, tervezik-e feljelenteni az eredeti fordítás készítõjét. Az ügyvéd szerint nem, mert a védence érdeke inkább az, hogy ne húzódjon el még jobban az eljárás.

A tömegzavargásos ügyben pénteken is lesz még tárgyalás, Ahmed H. ügye csak június 27-én folytatódik. A röszkei eseményekrõl számos fotó és videófelvétel is készült, a tárgyalásokon ezeket is meg fogják nézni, fontos bizonyítékok lesznek.

A tárgyalásokon a brit Channel4 is forgatott, a filmjüket itt nézheti meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!