2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnõttkori jövedelméreForrás: index
Utolsó módosítás: 2016-05-04 13:43:01
Címkék: Bihari hírek
Az oktatási kiadások növelése jelentõsen növeli a diákok felnõttkori jövedelmét, mutatja be meggyõzõen egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre.
A blogról
A Defacto blog szerzõi közgazdászok, szerkesztõi Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kõszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Defacto


Az elsõ ábránk több ország alapfokú és középfokú oktatásra fordított kiadásait mutatja a GDP arányában. (Ábráink adatai elérhetõek itt.) Ez arról ad képet, hogy egy ország saját lehetõségeihez képest mennyit fordít az oktatásra.

Látható, hogy a 2000-es évek közepén Magyarország felzárkózott az Európai Unió átlagos oktatási kiadási mértékéhez, a GDP 3,5 százalékát költve erre a célra. Ezzel jelentõsen meghaladta a cseh és szlovák, és megközelítette a lengyel és osztrák szintet. Ezt követõen azonban az alap-és középfokú oktatásra költött összegek évrõl évre csökkentek. 2012-ben már a GDP 2,5 százalékára zsugorodott az oktatási költségvetés, amivel Csehország és Szlovákia mögé kerültünk. Sem az Európai Unió átlagában, sem a visegrádi országokban nem látunk a magyar kiadásokhoz hasonló mértékû csökkenést.

De mekkora az oktatási kiadások hatása az oktatás eredményességére? Erre a rendkívül fontos kérdésre azért nehéz meggyõzõen válaszolni, mert kevés ország kísérletezik az oktatási kiadások változtatgatásával.

Három közgazdász új cikkében azt használja ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es és 1980-as években a helyi finanszírozású oktatást sok államban részben állami finanszírozás váltotta fel. Ez pedig a szegényebb iskolakörzetekben jelentõsen növelte az iskolákra fordított pénzt. Ezeken a helyeken tanárokat vettek fel, növelték az iskolaév hosszát és megemelték a tanárok fizetését.

Hogy a megemelt kiadások hatását megbecsüljék, a kutatók összehasonlították a változások által érintett diákok felnõttkori (25–40 éves) kereseteit az azonos iskolakörzetben tanult, de a változások elõtt végzett, ezért azok által nem érintett diákok kereseteivel.

A cikk alapján készített második ábránk bemutatja, hogyan alakult a tanulókra fordított oktatási kiadás és a tanulók felnõttkori átlagos keresete. A vízszintes tengelyen azt látjuk, hogy a tanulók hány évvel a változások után kezdték az iskolát. Viszonyítási pontként az azonos iskolakörzetben tanult, de éppen a változások elõtt végzett, azok által ezért nem érintett korosztály szolgál.

Jelentõs pozitív hatást látunk. Azok a korosztályok, akik több mint 12 évvel a változások után kezdtek, és így teljes pályafutásukat jobban finanszírozott iskolákban töltötték, átlagosan több mint 20 százalékkal kerestek többet, azoknál, akik a változások elõtt végeztek, és így rosszabbul finanszírozott iskolákba jártak.

A cikk az adatok elemzésével azt is megmutatja, hogy ha az alap- és középfokú oktatás 12 évének mindegyikében 10 százalékkal megnövelik az oktatásra fordított összeget, az érintett diákok átlagosan 7 százalékkal keresnek többet felnõttkorukban. Ráadásul a hatás különösen erõs a családok kevésbé tehetõs felébe tartozó gyermekek esetén. Náluk 10 százalék többletráfordítás átlagosan 10 százalékkal magasabb felnõttkori kereset jelent.

Az amerikai tanulmány eredményei alapján kockáztassunk meg egy bátor gondolatkísérletet. Mi történne hazánkban, ha az oktatási büdzsét visszaemelnénk a 2008-as szintre, a GDP 3 százalékára? Ez viszonylag nagy, 20 százalékos emelést jelentene a 2012-es kiadásokhoz képest. A teljes pályafutásukat ilyen iskolába járt gyermekek késõbbi életükben jóval többet keresnének. A tanulmányban becsült hatással számolva például az egyedülálló, gyermektelen, a hazai átlagbér felét keresõ munkavállalók keresete a jelenlegi 79 ezer Ft-ról 95 ezer Ft-ra emelkedne. Ezzel megközelítenék a hasonló helyzetû lengyel munkavállalókat, akik jelenleg havi 97 ezer Ft-nak megfelelõ összeget visznek haza.

Nyilvánvaló, hogy az oktatási kiadások növelése önmagában nem oldja meg a közoktatás összes problémáját. Az is kétségtelen, hogy az oktatási kiadások növelésébõl származó hasznok nem jelentkeznek azonnal. A fent bemutatott nagyon magas hosszú távú nyereség miatt azonban a Defacto szerint sürgõsen és jelentõsen emelni kellene a közoktatásra fordított kiadásokat.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenésérõl email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!