A szabadvizek befagyott területe gyermekre és felnõttre egyaránt vonzerõt gyakorol, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. A jégbeszakadásoknak gyakran halálos kimenetelû végkifejlete van, az emberek felelõtlen viselkedésének és a jég tulajdonságának nem megfelelõ ismerete miatt. A hirtelen hõmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe idõjárás nagymértékben megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ezáltal az veszélyessé, kiismerhetetlenné válhat.

A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha az kellõ szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Azonban még a biztonságosnak ítélt jégre is TILOS rámenni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, jármûvel – a biztonságos munkavégzés kivételével –, kikötõk és veszteglõhelyek területén valamint a folyókon.

A szabadvizek jegére nem csak a sportolásra, csúszkálásra vágyók mennek, hanem azok is, akik horgászat, illetve szellõztetés céljából léket vágnak. Lékvágása esetén a jégmentessé vált területet legalább 50 méter távolságból felismerhetõ módon meg kell jelölni. Az 1 m2-t meghaladó területû léket nem elég megjelölni, azt 1 m magasságban, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal körül kell határolni.


Néhány jó tanács:

Soha ne menjünk egyedül a jégre, ne álljunk szorosan egymás mellé nagy csoportban és lehetõleg folyamatosan mozogjunk, ne egy helyben ácsorogjunk!

A jégen tartózkodás során, gyanús ropogás, recsegés esetén, azonnal hasra kell feküdni a jégre, hogy az minél nagyobb felületen legyen terhelve és meg kell próbálni a legközelebbi biztos pontot (partot, stéget) hason csúszva elérni. Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni és lábbal a legközelebbi biztos pont felé lökni magunkat és közben segítséget kérni. A megkapaszkodás, illetve a part felé igyekvés során kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban keletkezett szigetelõ légréteg ne tudjon kijönni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni és forró, meleg italt kell fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását.

Ne kezdjünk felelõtlenül mások mentésébe, mert ez csak tetézheti a bajt. Életünket kockáztathatjuk, illetve további beszakadások keletkezhetnek. Hívjunk segítséget! A mentést végzõt kötelekkel illetve társakkal biztosítsuk! Ha más eszköz nincs, egy hosszú, de erõs ágat, ruhadarabot nyújtsunk a jégbeszakadtnak, ha többen vagyunk, egymás lábát fogva – mint egy hason fekvõ lánc- segíthetünk. A mentést követõen hívjunk mentõt!

Mindenképp érdeklõdjenek a területileg illetékes rendõrkapitányság ügyeletén, hogy a jég alkalmas-e a jégen tartózkodásra. Amennyiben nem kapnak megnyugtató választ, ne menjenek a szabad vizek jegére, ilyenkor lehetõség szerint inkább válasszák a mûjégpályákat.