A „lemaradás” szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztetõ tényezõ.


Az esély arra, hogy ma Magyarországon egy férfi túléli a 65. születésnapját, 59 százalék (ez Ausztriában 80 százalék). Hazánk észak-keleti megyéinek egyes részein a 65. életév megélésének valószínûsége kevesebb, mint 50 százalék. Az aktív korú férfiak magas halálozási aránya csak részben magyarázható a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód okozta hatásokkal. A jelenség hátterében a lelki, magatartási tényezõk szerepe alapvetõ.

Iskolázottságtól is függ

Számos kutatás eredménye igazolta, hogy kiemelkedõ veszélyeztetõ tényezõ a társadalmon belüli szociális-gazdasági lemaradás. A fejlett országokra általában jellemzõ, hogy minél nagyobbak az országon belüli jövedelem és szociális különbségek, tehát minél nagyobb a különbség gazdagok és szegények között, annál nagyobb a halálozási arány. Vagyis nem a gazdaság abszolút mértéke, hanem a társadalmon belüli gazdasági különbségek, eltérések az egészségi állapot legjobb elõrejelzõi.

Az iskolázottság és halálozás aránya szoros összefüggést mutat a magyar férfilakosság körében. A 74 évesnél fiatalabb, érettséginél alacsonyabb végzettségû férfiak halálozási aránya 1,8-szor nagyobb, mint a magasabb iskolai végzettségûeké (nõknél ez az arány 1,3.)

A viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet nem önmagában, hanem elsõsorban a depressziós tünetegyüttes közvetítésével eredményez magasabb megbetegedési, halálozási arányokat. Az anyagi helyzetben bekövetkezett romlás, a társadalmi ranglétrán való lecsúszás, súlyos, hosszan tartó stresszállapotot okoz. Az egyén sokszor megéli, hogy nem õ irányítja az életét, tehetetlen a változásokkal szemben, sodródik, és ez hozzájárul a depressziós állapot kialakulásához.

Régiónkban az elmúlt évtizedekben ez a jelenség figyelhetõ meg, a korábban biztosnak vélt társadalmi státusz vált bizonytalanná. A viszonylagos lemaradás szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztetõ tényezõ.

Hinni kell az élet értelmében

Napjainkban, amikor a korrupciós ügyektõl hangos a sajtó, nem tudjuk mi a valódi érték az életben, a nagyszámú válások miatt a család, a társas kapcsolatok sem tudják betölteni védõ funkciójukat, amikor az emberek úgy érzik, tisztességes munkából nem lehet megélni, könnyen kialakul a tehetetlenség, a depresszió.
Szükség lenne tudatosítani az emberekben, hogy mindenkinek van helye és szerepe a társadalomban, hogy a velünk történõ események értelemteliek, kihívások, amelyek megoldására képesek vagyunk. Hogy a nehézségek arra valók, hogy fejlõdjünk általuk, hogy képesek vagyunk a változó világhoz alkalmazkodni, képesek vagyunk saját belsõ tartalékainkat mozgósítani, hogy hiszünk az élet értelmében.