Az Európai Bizottság az orszáspecifikus jelentése mellett egy átfogó gazdasági elemzést is közzétett Magyarországról, amelyben a külkereskedelem alakulásával is folgalkozik. Ebbõl szemezgetett a lap.

Az elemzésbõl pedig az látszik, hogy bár a külkereskedelmi mérleg drasztikusan nõtt, mégis elég rossz irányba halad a magyar gazdaság. Annak ellenére, hogy jóval többet exportálunk, mint importálunk, a világpiaci exportrészesedésünk csökkent, miközben a régió többi országának nõtt.

Olyannyira rosszul állunk, hogy világpiaci részesedésünk a 2004-es szintet sem éri el, miközben a többi régiós ország növekedést tudott elérni azóta. Pedig még a forint gyengülése is segítette a hazai kivitelt.

Grafika: Portfolio

Rosszul néz ki az export szerkezete is: ahelyett, hogy egyre drágább és jobb termékeket állítanánk elõ, egyre inkább az alacsonyabb minõségû termékekre állunk rá. Emiatt pedig a magyar exportõrök nem tudják olyan áron adni terportékájukat, mint a többi régiós ország cégei.

Míg a környezõ országok egyre drágabban adják egyre jobb minõségû termékeiket, addig mi Kelet-Közép-Európa Kínájává válunk: olcsón adjuk a gagyibbat. Amivel csak az a baj, hogy így soha nem leszünk fejlett állam.

Az exportárak alakulása
Grafika: Portfolió

2009 és 2014 között a magas, illetve a legfelsõ minõségi kategóriába tartozó termékek aránya mintegy negyedével csökkent (30%-ról 23%-ra), míg a középsõ minõségi kategóriába tartozó termékek exportaránya jelentõsen nõtt.

A Portfolió emlékeztet rá: régiós versenytársai mögött lemaradva, az összes kivitelhez viszonyítva a legalacsonyabb hazai hozzáadott-értékkel rendelkezett a magyar gazdaság 2011-ben, ez az arány ráadásul 1995-2011 között nálunk romlott a legnagyobb mértékben a vizsgált öt térségi ország közül.

Más szóval Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.