A megállapodásról a 11 órás brüsszeli tanácskozás után számolt be újságíróknak Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke. Az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítõ testület úgy döntött, 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára. Az összeg fennmaradó részét a következõ hónapok folyamán utalják annak függvényében, hogy Görögország hogyan teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.
Újabb megszorítások után jöhet a harmadik mentõöv

A megállapodás nyomán a súlyos adósságválságba süllyedt ország kifizetheti az Európai Központi Banknak (EKB) és az IMF-nek a júliusban lejáró követeléseket. Elemzõk szerint a görög parlament által vasárnap elfogadott újabb megszorítócsomag kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Görögország megkaphassa az újabb részletet. 

Arcok a megszorítások ellen tiltakozó tömegbõl az athéni parlament épülete elõtt.
Fotó: Michalis Karagiannis / Reuters

A tanácskozáson kiderült, hogy az eurócsoport továbbra is eltökélt a görög államadósság egy részének átalakításában, megállapodtak egy fokozatosan bevezetendõ adósságenyhítõ csomagban. Dijsselbloem szerint az adósságkönnyítésre csak a mostani, 2018. júliusig tartó hitelprogram befejezése után kerülhet sor, és ehhez az Európai Stabilitási Mechanizmus felhasználatlan eszközeit veszik majd igénybe.
Átalakítják a törlesztést, beszállhat az IMF

A brüsszeli tanácskozás után Poul Thomsen, az IMF európai igazgatója közölte, hogy a pénzintézet egyetértett a görög államadósság könnyítésére vonatkozó kezdeményezéssel, és javasolni fogja az IMF igazgatóbizottságának, hogy a görögök részt vehessenek a hitelprogramban. Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik mentõcsomagról az Európai Bizottság, az EKB és az Európai Stabilitási Mechanizmus képviselõivel.

Az IMF, amely részt vett a csomag kidolgozásáról folyó tárgyalásokon és az elsõ két nemzetközi hitelprogramban, korábban azon az állásponton volt, hogy az elsõ felülvizsgálat lezárása után dönt részvételérõl a harmadik mentõcsomagban. A brüsszeli tanácskozás elõtt kiadott vészjósló jelentésében az IMF arra figyelmeztetett, hogy GDP 180 százalékára rúgó görög államadósság törlesztése fenntarthatatlan, ezért csökkenteni kell. A pénzintézet arra figyelmeztetett, hogy átstrukturálás nélkül 2060-ra az adósság a gazdasági össztermék 250 százalékára emelkedhet.

Az IMF állítólag azt javasolta Görögország európai hitelezõinek, tegyék lehetõvé, hogy a tõketartozás kamatait csak 2040 után törlessze Görögország. Az euróövezeti kormányoknak tett javaslat, az IMF pesszimista görögországi növekedési elõrejelzése mellett, a GDP 15 százaléka alatt tartaná az ország törlesztési terheit.

A görög pénzügyminiszter távozik a brüsszeli tárgyalásról 24-én.
Fotó: Eric Vidal / Reuters

Az IMF javaslata messze túlment azon, amennyit az euróövezeti országok eddig hajlandónak mutatkoztak megtenni a mintegy 200 milliárd eurós adósság törlesztési feltételeinek enyhítése és Görögország pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében. Az euróövezeti hitelezõk domináns szereplõje, Németország a mentõcsomagba az IMF-et is szerette volna hitelezõként bevonni, de a pénzintézet azon az állásponton volt, hogy jelenlegi formájában nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, ezért csak annak átalakítása esetén hajlandó csatlakozni a hitelezõk csoportjához.