Utóbbinál a legfontosabb kérdés a transzferárazás szabályozása.
Milyen transzmicsoda?

Ha például egy országból folyamatosan közpénzt akarna lopni a kormánypárt, akkor elég kézenfekvõ lenne megbízni a barátait mondjuk túlárazott szolgáltatásokkal, például valami olyan nehezen mérhetõ területen, mint a kommunikáció vagy a tanulmányírás.

Ehhez hasonlóan, ha mondjuk egy vállalatcsoport csaló módon megúszná az adózást az adott országbeli eredménye után – azaz az államtól lopna pénzt –, akkor egyszerû lenne a külföldi leányától elképesztõen drágán vennie árukat és szolgáltatásokat, addig, amíg nem szégyelli csökkenteni az adózás elõtti eredményét az adott országban. Döntõen ez ellen létezik a transzferárszabályozás, aminél elnagyoltan fogalmazva megadják, hogy hogyan kell bizonyítani az ellenõrzõ szervek felé, hogy transzferárak megfeleltek a piaci áraknak.

A transzferárszabályozás nemzetközi együttmûködést kíván, jelentõs részben erre vonatkozik az offshore-ozás elleni OECD-program, a BEPS is.  Magyarország ebbõl a szempontból nem áll rosszul, például egy olyan alapvetõ szabályt, hogy transzferárakhoz kapcsolódó papírokat nem vesztheti el a cég, érdemben csak pár éve vezették be Oroszországban (2012), Szerbiában, Ukrajnában, Lettországban (2013), Albániában (2014), valamint Horvátországban csak az idén. Mondjuk azért még mindig nincs minden közép-kelet-európai ország adórendszerében jelen az ilyenfajta árszabályozás.
Áfacsalások ellen küzdenek a környéken

Az adócsalások ellen hasonló eszközökkel küzdenek a környezõ országok is, mint amiket mi is átvettünk. Így például online pénztárgépek mûködnek Bulgáriában, Horvátországban és Ukrajnában is. A Mazars fontos kezdeményezésnek tartja a fordított áfa minél szélesebb körû bevezetését az áfacsalások ellen. Csehország például tavaly vezette be építési-szerelési munkákra, a szemétre, a gabonákra, a mobiltelefonokra és egyéb IT-felszerelésekre.

A VAT az áfa, a CIT a társasági adó, a PIT az szja, az SSC pedig mindenféle, a munkaadó által fizetett társadalombiztosítási járulék (nálunk adóként ,szociális hozzájárulási adóként fut). A TP doc azt jelzi, hogy felelõs-e az országbeli cég a transzferárai-dokumentációjáért 


[Forrás: Mazars]

De úgynevezett belföldi összesítõ jelentéseket kell küldeniük évek óta a cégeknek Szlovákiában, és idén már Csehországban is. Ukrajnában pedig már maga az adóhatóság vezeti minden érintett áfaszámláját.

Közben persze azt sem szabad elfelejteni, hogy minél erõsebb ellenõrzést vágnak a cégek nyakába, annál nagyobbak lesznek az adminisztrációs költségek,  ami különösen a kisebb vállalkozások életét teszi nehézzé.