Ilyen lesz a kettõs bérrendszer

Az adómódosító javaslatot csütörtökön tárgyalta a parlament törvényalkotási bizottsága, ha az országgyûlésen is átmegy, a dolgozók 2017. január 1-jétõl az új szabályok szerint kapják meg a béren kívüli juttatásokat. A javaslat értelmében más szabályok vonatkoznának a versenyszféra és a közszféra munkavállalóira.

A magánszektorban 450 ezer forintban állapítanák meg a kedvezményes éves cafeteria-juttatás felsõ határa. Az összegbõl százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek Szép-kártyájára, hogy az arra ráépült belföldi turizmust se vágják el. A közlemény szerint a kormány továbbra is elkötelezett az Erzsébet-program fenntartása mellett is, amelynek EU-kompatibilis módosítását márciusban adták be.

A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint lesz, amely a két juttatási forma között egyenlõ arányban oszlana meg. A munkáltató a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és úgynevezett kultúra-belépõt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építõ, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.

A munkavállalónak nem kell majd fizetnie a juttatás után, a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a cafeteria összegének 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Az NGM közleménye szerint a változtatásokra azért van szükség, mert "Brüsszel gyakorlatilag szétzúzta a magyar cafeteria-rendszert".

Valójában azonban az Európai Bizottságnak nem azzal volt problémája, hogy a béren kívüli juttatásokat utalványon és kártyán kapják a dolgozók, hanem hogy a cafeteriához kapcsolódó adó- és egyéb jogszabályok diszkriminálták a piac korábbi szereplõit ezzel uniós jogokat sértve.
A szakszervezeteknek nem tetszik

Alig terjesztették be a javaslatot, már landolt is a postaládánkban a Magyar Szakszervezetek Szövetségének reakciója, ami nem éppen kedvezõ színben tünteti fel a tervezett változtatást. A MASZSZ szerint az új szabályozás a SZÉP-kártya lobbinak kedvez, miközben indokolatlanul korlátozza a dolgozókat. Mint közleményükben írják, az új javaslat szerint "megszûnik például az étkezési utalvány, az utazási bérlet, az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az iskolakezdési támogatás. Ezekre évente 200 ezer forintot lehetett költeni.

A változás nyomán, az a munkavállaló, aki a 200 ezer forintos keretét eddig úgy használta fel, hogy 6.000 forintért kapott Erzsébet-utalványt, és kifizették a dolgozó BKV-bérletét, a jövõben 8.333 forintot kaphat készpénzben. Ez azonban még a dolgozó BKV-bérletére sem elegendõ.

A MASZSZ a VKF (a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma) összehívását követeli a kormánytól, hogy megvitathassák a szerintük egyoldalúan, az érintettek megkérdezése nélkül kitalált koncepciót.