ahol állandóan halk zúgás hallatszik, emellett a szerkezet idõnként ijesztõen recseg is a hõtágulás miatt. Itt nem nagyon ajánlatos alsónadrágot mosni, nincs hideg üdítõ, a hajvágáshoz az ollónál is fontosabb a porszívó, és aranyszabály, hogy semmit ne "rakj le" magad mellé, mert néhány másodperc múlva már úgyis máshol lesz.

A Nemzetközi Ûrállomás (International Space Station, ISS) speciális mikrogravitációs könyezete különbözõ tudományos és technológiai kísérletek végzése, valamint az emberes hold- és marsutazás elõkészítése céljából létesült. Kiépítésében közvetlenül 14 állam vett részt, köztük az USA, Oroszország, Japán, Kanada és több európai állam. Az elsõ modult 1998-ban szállították fel, és majd egy évtized kellett a közel teljes kiépítettség eléréséhez.

Az ISS - az egykori szovjet Mirhez hasonlóan - moduláris ûrállomás, amely jelenleg 11 zárt légterû modult tartalmaz. 360 és 420 kilométer közötti magasságú pályán kering, 92 percenként megtéve egy teljes fordulatot. Jelenlegi állapotában 420 tonnás, 990 köbméter zárt belsõ légterû ûreszköz, napelemtáblák nélkül 51 méter, napelemtáblákkal együtt pedig 109 méter az átmérõje. Teljes építési költsége nagyságrendileg 100 milliárd amerikai dollár.

Elõször is nézzünk körül egy kicsit! Rövid séta az ûrállomás labirintus jellegû, szûk folyosóin. Érdemes megfigyelni a falra rögzített szerszámokat, majd a folyosókon a négy falat végig beborító rekeszeket. Mindezek látványosan mutatják, hogy a legkisebb helyet ki kell használni a fedélzten

Ébresztõ, reggeli!

Az ûrhajósokat reggelente a földi irányítók ébresztik, valamilyen halk zenével. Az ûrállomás fedélzetén pontos órarend szerint zajlik az élet: napközben órára vagy még részletesebben lebontott munkaterv, kötelezõ pihenõidõ, valamint rendszeres sportolás jellemzõ. Kiemelten fontos az egészség megõrzése - nem csak humánus célból, de az ûrhajósok munkaideje a legdrágább a Földön, ezért mindig teherbíró és friss asztronautákra van szükség. A nap ezért reggeli tornával indul, amelyet késõbb még egy testedzési program követ.

Az ûrhajósok napi háromszori étkezést kapnak, amelyek során legalább 2800 kcal-t kell fogyasztaniuk. Evés közben többnyire lekötözik magukat, de az sem ritka, hogy lebegve táplálkoznak, és egy-egy falatot röptében kapnak el.

Terített asztal a Nemzetközi Ûrállomáson: narancslé (balra), zöldséges sült hús (lent), lasagna (jobbra) és kenyér (fent)

Az élelmiszerek nagyobb része fagyasztott és száraz, a földinél ízekben kevésbé gazdag koszt. Fõleg a friss és nyers zöldség, valamint gyümölcs zamatát hiányolják a bolygó körüli pályán. Természetesen vannak extra alkalmak, fõleg ünnepek idején, illetve az új legénység érkezése alkalmával, amikor friss és változatos az étel. Tovább csökkenti a komfortérzetet, hogy nincsenek hideg üdítõk, szobahõmérsékleten vagy melegen kell fogyasztani az italokat.

A menü nyolcnapos ciklusok szerint ismétlõdik, közel a fele amerikai, a fele pedig orosz konyhának megfelelõen készül. Meglepetés ritkán éri az ûrhajósokat, mivel az ételeket már a földi felkészülés során kipróbálják - és eszerint pakolják be a start elõtt. A legtöbb élelmiszer szárított állapotban kerül a fedélzetre, amelyhez ott adnak nedvességet - ha szükséges. Az ételek gyorsan és könnyen elkészíthetõk: egy négyszemélyes menü például mindössze öt perc alatt kész a hideg ételeknél, a melegítés viszont 20-30 percig tart.

Vitaminokat hasonlóan fogyasztanak, mint a Földön, a legfontosabb különbség a nyomelemek között a vasnál van, amibõl direkt kevesebbet vesznek magukhoz az asztronauták. A súlytalanságban ugyanis csökken a vörösvértestek száma, amelyekben az elfogyasztott vas megkötõdne - ezek hiányában a vas a szervezetben máshol halmozódhat fel, ami problémákat is okozhatna.

Fontos ellátmány: víz és levegõ

A modulok belsõ, zárt légterében földfelszíni összetételû és nyomású levegõ van. A nitrogént tartályokban szállítják fel, míg az oxigént a Zvezda, az Elektron és a Destiny modulban lévõ szerkezetek állítják elõ vízbõl, elektrolízissel. A kilélegzett szén-dioxidot egy amerikai és egy orosz rendszer köti meg. Mindezekkel hat személy folyamatos, teljes körû ellátása lehetséges.

A vizet sokáig kizárólag a tartályokban felszállított mennyiség biztosította, de a nemrég üzembe állított víztisztító révén recirkulált ivóvizet is elõállítanak. Az Endavour ûrrepülõgép fedélzetén feljuttatott, hûtõszekrény térfogatú berendezés az összes emberi eredetû folyadékot újrafelhasználva ivóvizet állít elõ.

Súlytalanságban, pontosabban mikrogravitációban sok hétköznapi, jól ismert jelenség másként zajlik (NASA)

A Destiny modulban elhelyezett egység naponta közel 92 liter recirkulált vizet állít elõ - ez maximum hét asztronauta vízigényét képes kielégíteni. A rendszer a betáplált teljes mennyiségnek 93%-ával megegyezõ tiszta vizet képes leadni. Üzemelése az ûrrepülõgépekkel, illetve ûrhajókkal feljuttatandó vízmennyiséget közel 65%-kal csökkentette. A recirkulált víz elsõ hallásra nem tûnik túl szimpatikusnak - azonban a valóságban tisztább annál, mint amit sokan a Föld felszínén vezetékes ivóvízként fogyasztanak.