2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Ilyennek látja a baba a világot - Nézd a szemén keresztül!Forrás: Haon
Utolsó módosítás: 2009-12-28 12:34:50
Gondolnád, hogy gyermeked kezdetben teljesen másképp szemléli környezetét, mint te? Tudd meg, a járáshoz hasonlóan hogyan tanulja a látványt!

A születést követõen a látórendszer gyors fejlõdésnek indul - magát a látást elsõsorban az agyat a szemen keresztül elérõ ingerek mennyisége, a látásélességet azonban a szem szöveteinek érettsége és a látókéreg differenciáltsága fokozza. Ha egy baba egy hónappal a kiírt idõpont elõtt születik, a szemeit érõ ingerek miatt a látása egy hónappal megelõzi majd idõre született társaiét, a látásélessége azonban nem, hiszen az utóbbi a szervek fejlettségével, nem pedig tapasztaltságával áll összefüggésben.

 

Mit lát az újszülött?

A baba közvetlenül a születés után valószínûleg csak elmosódott képet lát, így sokkal inkább hangod és illatod alapján ismer fel. A látókéreg sejtjei közötti bonyolult összeköttetések kialakulása idõigényes folyamat: évekig is eltart, amíg elérkezik a felnõttekére jellemzõ szintre. Ami a látótávolságot és a látásélességet illeti, az újszülöttek képességei meglehetõsen korlátozottak.

Az újszülöttek látásélessége a felnõttekének csupán a 4%-a - hat hónapos korra az érték valamelyest javul, de a végleges szintet csupán öt éves korára éri el.

A csecsemõk eleinte csak az élénk, erõteljes színekre, a határozott szélekre, az éles kontúrra és a kontrasztos, nagy mintákra reagálnak. Három hónapos koruk elõtt nem képesek még teljesen a színek megkülönböztetésére sem, csak meleg és hideg, azaz magas - vörös, sárga - és alacsony - zöld, kék - hullámhosszú színeket ismernek, és legkevésbé a szürkét kedvelik.

Amikor éppen álló, nem pedig mozgó tárgyat szemlél, elsõként annak kontúrjait veszi szemügyre. Egy négyzet esetében például gyakori, hogy az újszülött annak egyetlen sarkára összpontosít, egyéb részleteit nem figyeli. Így lehetséges, hogy nem tudja azt megkülönböztetni egy háromszögtõl, egy körtõl viszont minden nehézség nélkül. Hat-nyolc hetes korára a csecsemõ már nem csupán a tárgyak egyes részleteit ragadja ki, hanem kezdi azokat egészében is figyelni. Három hónaposan próbálja összeegyeztetni a részleteket az egésszel, a kontúrt a tartalommal, ennek eredményeként a tárgyakról alkotott képei egyre hûbb másolatai az eredeti modelleknek.

Hogyan érzékeli a mozgást?

A babákat természetszerûen vonzzák a mozgó objektumok, különösen azok, amelyeket látómezejük szélén észlelnek. Valószínûleg a veszély felismerésében segíti, hogy, ha egy csecsemõ egy, a látótere közepén elhelyezkedõ tárgyat figyel, és eközben megjelenik egy másik a szeme sarkában, tekintetét azonnal az utóbbi felé fordítja, jóllehet, ekkor még nagyon ügyetlenül és darabosan. Hat-nyolc hónapos korára már annyira kiismeri a tárgyak mozgását, hogy teljesen rájuk tud hangolódni, és képes folyamatosan szemmel kísérni õket. A mozgás várható pályájának elõre történõ kiszámítása azért nagy jelentõségû, mert a késõbbiekben ez teszi õt képessé reakciói megtervezésére.

Mélység és távolság

Tíz hetes koráig újszülött apróságod még nem rendelkezik a mélység és távolság felmérésének képességével: az õ látása olyan, mintha mindkét szemével egy-egy csõbe nézne bele, mert a látókérge még nem elég fejlett ahhoz, hogy a két retina képét integrálja.

Ezért valódi háromdimenziós látása nincs még, a tárgyak térbeliségérõl csupán azok árnyékoltsága, felülete és anyaga alapján, valamint saját feje elfordítása útján kap ízelítõt. Ahogy képessé válik arra, hogy észlelje a mélységet, a csecsemõnek a világról alkotott képe alapjaiban változik meg. Némi odafigyeléssel ennek a változásnak te is szemtanúja lehetsz: a csecsemõ ekkor kezd el hirtelen tárgyak után nyúlni, a kezébe kerülõ játékokat több oldalról szemlélni, valódi formákat és alakokat látni. A térbeliség felfedezésével olyan tapasztalatokat gyûjthet, melyek a jövõben tovább segítik õt környezete megismerésében.

Tárgyállandóság

A világ azonban még ekkor is kissé különös színben tûnik fel elõtte, ugyanis az eltakart tárgyak számára nem léteznek. Magad is megfigyelheted, hogy, ha egy színes tárgyat helyezel porontyod elé, elérve, hogy érte nyúljon, majd a tárgyat egy kendõvel letakarod, a gyermek félúton visszahúzza a kezét, gondolván, hogy az óhajtott játék eltûnt.

Ezek a megfigyelések arra a következtetésre juttatták a pszichológusokat, hogy nagyjából egy éves korukig a kicsiknek nincs fogalmuk a tárgyállandósságról, vagyis nem értik, hogy egy tárgy nem szûnik meg létezni akkor sem, ha a látótéren kívül kerül. Néhány zseniális kísérlettel azonban újabban sikerült bebizonyítani, hogy bizonyos körülmények között már egy három-négy hónapos csecsemõ is képes felfogni a tárgyak folyamatos létezését. Ezek alapján egyre inkább úgy tûnik, hogy a korábban vízválasztóként emlegetett egy éves életkor valótlanul kései idõpont.

Ilyen fiatal életkorban a tárgyállandóság természetesen még csak idõleges és bizonyos körülmények között mûködõ képesség, viszont az egyik legnagyobb lépés a fizikai világ megértése felé. Képzeld csak el, mi lenne, ha minden alkalommal, amikor kimész a szobából, a baba azt hinné, hogy örökre eltûntél. Ilyen esetekben fontos, hogy a pici fejében létezzen egy kép rólad, melyet maga elé tud idézni annak távollétében, és amelybe átmenetileg kapaszkodni tud.

Hét napos korában a csecsemõ tehát már több paraméter alapján képes a tárgyak azonosítására, felismeri õket alak és forma alapján, de még fontosabb az a különleges viszony, ami hozzád fûzi. Az emberi arc a tárgyakhoz képest jóval hamarabb megragadja a gyermekek figyelmét, a hang és az illat mellett tehát nagyon hamar megtanulja arcodat is felismerni. Az pedig, hogy amikor nem vagy jelen, akkor is tudomása van létezésedrõl, már komoly intellektuális tevékenységrõl vall.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!