A parlagfû egy õsi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfûnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól, a szél eróziójától. (...) Ha ismeri a Bizottság ezeket a tényeket, jogosan merül fel a kérdés, milyen lobbiérdekektõl vezéreltetve kiáltották ki bûnösnek és irtandónak a parlagfüvet?

Ezt a kérdést tette fel Kovács “KGBéla” Béla, jobbikos EP-képviselõ 2015. februárjában az európai parlamentben. Bár a hivatalos válasz udvariasan eltekintett annak részletezésétõl, hogy mekkora nonszensz az egész felvetés, már maga a kérdés is jó illusztrációja annak, milyen szintekig képes eljutni a veszélyes, áltudományos ostobaság.

A parlagfû-összeesküvéselmélet évek óta terjed a magyar net ezobio-mocsarában, több tízezer megosztással, sok százezer emberhez eljutó cikkek formájában (csak néhány példa a legsúlyosabbak közül: 1, 2, 3, 4).

Ezek nagyjából a következõket mondják:
A parlagfû õsi gyógynövény, a latin neve (Ambrosia Artemisiifolia) egyenesen arra utal, hogy ez a görög mitológiából ismert ambrózia, a halhatatlanság nektárja
A népi gyógyászat évszázadok óta univerzális csodaszerként használja, gyógyítja a rákot is, méghozzá az õssejttermelés fokozásával
A parlagfû irtását a háttérhatalom és a gyógyszeripari lobbi intézte el
Valójában nem is a parlagfû pollenje okozza az allergiát, hanem a virágpor szemcséire rátapadó kipufogógáz-részecskék

Erõs állítások, kezdjük az ambróziával, mert az a legviccesebb. A parlagfû tudományos nevét Carl von Linné, a híres svéd botanikus adta 1753-ban. Egyébként õ találta ki az egész, máig is használatos kettõs nevezéktant, és több ezer növényfajnak lett rögtön a keresztapja. Linné mélyen vallásos ember volt, és sok növényt szentekrõl nevezett el. A parlagfû névadója az általunk Szent Ambrusként ismert Aurelius Ambrosius, 4. századi milánói püspök volt - írja dr. Juhász Miklós, a szegedi egyetem tanára az Allergológia szakfolyóiratban. A növénynek tehát az égvilágon semmi köze a görög mitológia ambróziájához.

Parlagfûirtás egy figyelemfelhívó akció keretein belül Rákoscsabán.
Fotó: Honéczy Barnabás / MTI

De nem is lehet, hiszen a növény észak-amerikai kontinensen honos, Európában a 19. századig teljesen ismeretlen volt, igazán csak az 1950-es években terjedt el, invazív fajként, az eredeti környezetében meglevõ kártevõi és természetes ellenségei hiányában. És még jó sokáig itt fog maradni: a magjai a földben 30-40 éven át csíraképesek maradnak. Magyarországon az 1920-as évekbõl származik az elsõ beszámoló a megjelenésérõl, és a komolyabb térnyerése csak az 1990-es években kezdõdött - ennek tükrében õsmagyar népi gyógyító receptekrõl beszélni elég vicces. Valójában az amerikai indiánok sem használták gyógynövényként, csak a napraforgóra hasonlító magjait fogyasztották, illetve az olajat fõzték ki belõle. A parlagfûvel rokon, de Európában elõ nem forduló növényekbõl készítettek ugyan gyógyteákat az indiánok, de ezek fogyasztása sem volt széles körben elterjedt. Az biztos, hogy
egyetlen régi gyógynövényes könyv sem említi a parlagfüvet a gyógyhatású növények között.
De mi a fenétõl vagyunk allergiások rá?

Mivel a parlagfû-allergia éves szinten több milliárd eurós kárt okoz az európai gazdaságnak (hogy ez hogyan illeszkedik a háttérhatalom és a gyógyszerlobbi ördögi terveibe, rejtély), a tudósok az elmúlt években elég nagy erõkkel kutatták, mi is van a növényben, miért leszünk allergiások rá, és mit lehetne tenni ez ellen. “A parlagfû allergizáló hatásáért felelõs anyagok közül eddig huszonkettõt azonosítottak. Ezek közül az Amb a 1 nevû, 38 000 Da molekulatömegû fehérje a legjelentõsebb, amellyel szemben a parlagfû-allergiások 95%-a túlérzékenységi reakcióval válaszol.”, mondta el kérdésünkre Dr. Csupor Dezsõ, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Tehát szó sincs kipufogógázról, feketén-fehéren azonosították az allergén anyagot a pollenben.

De kiderült egy csomó más dolog is a parlagfûrõl: “A parlagfû a fészkesek családjába tartozik, ennek a növénycsaládnak sok gyógynövény tagja van, például a kamilla vagy a körömvirág. Ezen növények hatásaiért a szeszkviterpén-lakton (SL) típusú vegyületek felelõsek, ilyen anyagok a parlagfûben is találhatóak. Az SL-ek nagyon sokféle hatással rendelkeznek, ha egy növényben az elõnyös hatású SL-ek vannak jelen, azt gyógynövénynek tekinthetjük - ha nem, akkor gyógyászatilag haszontalan, vagy akár veszélyes növénynek. A parlagfûbõl sok SL-t kimutattak, azonban ezeket toxikológiailag és farmakológiailag kevéssé tanulmányozták. Nem tudhatjuk, milyen következményekkel járhat, ha valaki ezeket tartósan alkalmazza. Elvileg az is elõfordulhat, hogy a vegyületek a szervezet egészséges sejtjeire mérgezõ hatásúak, és ennek a következménye csak hosszú távon derül ki.” - foglalta össze Csupor Dezsõ a tudomány álláspontját a parlagfûrõl. Röviden: a növény gyógyászati alkalmazása nem biztonságos, nem ajánlott, és az allergén hatás miatt veszélyes is lehet.

Parlagfûmagok.
Fotó: Mohai Balázs

Na nem mintha a tudomány álláspontja különösebben érdekelné az alternatív egészségbiznisz cápáit.
Már megint az a rohadt háttérhatalom!

A parlagfû-összeesküvés elsõ számú magyarországi prófétája bizonyos ‘Dr. Weixl-Várhegyi László, egy nyugdíjas rendõr, akinek az aposztróffal írt doktori címe arra utal, hogy azt nem igazi egyetemen szerezte, hanem a hírhedt Hu-Man Medica nevû cégtõl vette, pár százezer forintért. Ezt a szervezetet egyébként nem csak az MTA, és az orvosi kamara ítélte el, de a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége is kérdés nélkül kizárja a soraiból az ilyen kamudoktorokat. Weixl-Várhegyi saját bevallása szerint a Tudományos Rendõrség alapítója (bármit is jelentsen ez), és világ- és olimpiai bajnok atléta is, amiben felfedezhetünk azért némi költõi túlzást. Õ a parlagfüvet a globális világ-összeesküvés és népirtás origójaként értelmezi, miszerint:

“A Világkormány (én csak háttérhatalomnak nevezem) urai fõ részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, hogy a parlagfû, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak. Ezért a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által elsõszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos õsi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, Földünk megóvása a túlnépesedéstõl.”

Kecskék legelészik a parlagfüvet Budapest egyik ipari zónájában.
Fotó: Bloomberg

Weixl-Várhegyitõl idézett Kovács Béla is az EP-felszólalásában, és az õ cikkeivel hirdeti magát a szépen növekvõ magyar parlagfûbiznisz. Parlagfûbõl készült tablettákat, teákat és olajakat egy csomó hazai biobolt árul, a legnépszerûbb, Istenek Eledele nevû tablettára rákeresve az Árgép keresõje például 17 beszerzési helyet mutat (az ára 3500-4000 forint). Létezik direkt ilyesmikre specializálódott webshop is, a Parlagfû Biobolt, aminek a kínálata a parlagfüves termékek mellett leginkább - esküszöm, nem viccelek! - vibrátorokból áll.

A gond az, hogy parlagfûbõl készült táplálékkiegészítõket vagy élelmiszereket egyébként tilos forgalomba hozni Magyarországon, sõt, az egész EU-ban.
Engedély nincs, de ez senkit nem zavar

“Jelenleg parlagfüvet tartalmazó élelmiszerrel kapcsolatos engedélyezési eljárás nincs folyamatban, és korábban sem került kiadásra erre vonatkozó engedély, így ezeknek a termékeknek a forgalmazása nem engedélyezett az Európai Unió területén.” - válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Ezt megerõsítette az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet sajtóosztálya is, õk azt írták, semmilyen parlagfû tartalmú étrend-kiegészítõt nem notifikáltak, és az EU-ban ilyesmi “jogszerûen sem szokásos élelmiszerként, sem étrend-kiegészítõként nem forgalmazható, mivel veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét.”
Vagyis ezeket a termékeket úgy gyártják, terjesztik és árulják, hogy soha senki nem kért és nem kapott engedélyt rá.

A már említett parlagfûtablettát egy bajai cég, a Dombszéli Vadgesztenye Kft. gyártja, megkerestük õket, hogy megkérdezzük, hogy is van ez a dolog az engedélyekkel, és egyáltalán: hogyan szerzik be az alapanyagot, ha azt Magyarországon jogszabályi kötelessége mindenkinek irtani. A Céginfó adatai szerint egyébként elég jól megy nekik az üzlet, a tavalyi évet 39 millió forintos forgalom mellett 11 milliós tiszta nyereséggel zárták, ami kiemelkedõen jó profitrátának számít. Persze azt nem tudhatjuk, hogy ebbõl mennyit hozott a parlagfûtabletta, és mennyit a többi bizniszük, például a szintén slágerterméknek tûnõ, 11 ezer forintos “tiszta só”.

A cégtõl elõször telefonos tájékoztatást ígértek, aztán nem reagáltak többé a megkereséseinkre. A weboldaluk viszont elég magas szórakoztató értéket hordoz, például leírják, hogy õk bizony nem tulajdonítanak gyógyhatást a tablettának, sõt, semmilyen hatást, “a termék azért készült, mert sokan keresték a piacon, de nem volt kapható sehol”, aztán a biztonság kedvéért beidézik “doktor” Weixl-Várhegyit, a Kapcsolat menüpont alatt névvel és emailcímmel is említik, majd rögtön el is határolódnak tõle, mondván, nem feladatuk bizonyítani azt, amit mások mondtak. “Ha valaki mégis kíváncsi a parlagfûrõl mások által állított dolgokra, akkor javaslom, hogy használja a youtube-ot, google-t, vagy Facebook-ot, és rengeteg információt fog találni” - szól a jótanács. Még jó hogy nem valódi tudósok igazi tanulmányait ajánlja, hová lenne ez a világ!

Fotó: Rosta Tibor

Megkerestük a Földmûvelésügyi Minisztériumot, akik a parlagfû irtása ügyében illetékesek. Õk megerõsítették, hogy Magyarországon jogszabály kötelez minden földhasználót és földtulajdonost a parlagfû irtására, még a virágzás elõtt, és ennek elmulasztása akár 5 millió forintos növényvédelmi bírsággal is sújtható. A parlagfüvet direkt termesztõknek, vagy a nem létezõ gyógyhatását hirdetõknek viszont nem kell külön büntetéstõl félniük. “A tudatlansággal és félrevezetéssel szemben a hiteles információ átadással lehet védekezni. A parlagfû elleni állami szerepvállalás fõ iránya a megelõzést elõsegítõ kommunikáció, az érintett társadalmi szervezetekkel, civilekkel való együttmûködés” - írta a minisztérium kérdésünkre.

Sajnos a tudatlansággal és félrevezetéssel szembeni állami kommunikációnak eddig nem sok nyomát láttuk, pedig erõsen ráférne például az olyan, százezres közösségekre, aminek a vezetõje egy kártékony téveszméket terjesztõ, kozmetikusból lett önjelölt “bionom hatóanyag-elemzõ”, aki arról osztja az észt, hogy a parlagfû valójában nem is allergén, és egyébként hasznos, talajméregtelenítõ funkciója van a növénynek (ezt a kijelentést egyébként az összes, általunk megkérdezett valódi szakértõ értelmezhetetlen blõdségnek nevezte).
A legrosszabb fajta hülyeség

A mindent gyógyító ezobio-csodaszerek általában csak a hiszékeny emberek pénztárcájára veszélyesek, az egészségükre csak akkor, ha igazi orvos és gyógyszer helyett használják õket. A parlagfû-fogyasztás ennél sokkal rosszabb, mert nem elég, hogy nincs igazolható pozitív hatása, a gyomnövény irtása ellen dolgozik, és ezzel több százezer allergiás nyári szenvedését teszi még nehezebben elviselhetõvé. Ha már mindenképpen hinni akar valami hülyeségben, higgyen inkább abban, hogy lapos a Föld, és sajtból van a Hold - azzal legalább nem árt senkinek.