2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
A hét, amikor a magyar kisvállalkozók legyõzték az egyik legkeményebb multitForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2016-07-17 18:42:40
Címkék: Bihari hírek
Hosszú tusa után a taxisok kottájából játszó magyar állam legyõzte az Ubert, nem folytatja Budapesten az amerikai online taxiscég. Ezzel 1200 ember kereshet új állást, akikre nagy szükség is lesz, mert a magyar gazdaság továbbra is akut munkaerõhiánnyal küzd, szinte minden szektorból ezrek hiányoztak. Ha pedig mindez nem lenne elég, még attól is retteghetünk, hogy az olasz bankrendszer megroppantja az eurót. Ezek voltak a hét legfontosabb gazdasági hírei.

A taxislobbi legyõzte az Ubert

Miután júniusban a parlament egy törvénymódosítással gyakorlatilag lehetetlenné tette az Uber mûködését, már elindult a pletyka, hogy a cég bedobja a törölközõt, és befejezi online közösségitaxi-szolgáltatását Budapesten. Bár eleinte tagadták, szerdán végül csak bejelentették: a törvény életbe lépésének napján, július 24-én
határozatlan idõre felfüggesztik a szolgáltatást.

Ezt azzal indokolta a cég, hogy nem tudnak eleget tenni a taxicégekre szabott diszpécserszolgálati szabályoknak. Próbáltak megállapodni a kormánnyal, de szerintük erre nem volt fogadókészség.

Így tehát a hónapok óta hömpölygõ, tüntetésekkel és nyilatkozatháborúval tarkított ügyben végül gyõzött a kormány és a taxislobbi. És az Uberrel kapcsolatos jogos bírálatok ellenére az azért elég nagy kár, hogy ezzel sikerült bebetonozni az eleve pocsék taxiszabályozást, amivel pont a fogyasztókat szívatják meg. Függetlenül attól, hogy azért a világ más tájain is elég keményen küzdenek a cég ellen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium persze úgy tálalta a dolgot, hogy az Uber azért vonul ki, mert nem hagyják adót csalni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig jó érzékkel pont az Uber kivonulásának napján sütötte el, hogy mekkora szükség van az innovatív cégekre Magyarországon. Az 1200, hoppon maradt Uber-sofõrért viszont rögtön versenyezni kezdtek a különbözõ fuvarozási cégek. A 160 ezer budapesti felhasználó kegyeiért viszont még nem jelentkezett be senki.
Tovább tombol a munkaerõhiány

Hétrõl-hétre egyre aggasztóbb adatok jönnek a munkaerõ-piaci helyzetrõl, most például az derült ki, hogy Budapest környékén azonnal felvennének 18 ezer embert, ennyi betöltetlen állás van a közép-magyarországi régióban. De az ország többi részén is rengeteg a szabad munkahely,
a magánszektorban összesen 36 ezer, a költségvetési szektorban pedig 14,5 ezer embert keresnek.

Azt itt gyûjtöttük össze, hogy pontosan melyik szektorokban mennyi nyitott állás van. A régiónkénti eloszlást pedig ezen a térképen ábrázoltuk.


A legakutabb munkaerõhiány továbbra is az informatikai szektorban van, itt már olyan súlyos a helyzet, hogy a cégek maguk kénytelenek kiképezni a munkaerõt, mert máshogy nem tudnak megfelelõ dolgozókat találni. De a kutatás-felesztésben is romlik a helyzet.

A munka világából pedig azt is megtudtuk, hogy a fiatalok 181 ezer forintos kezdõfizetésre vágynak, bár azt nem tudják, hogyan kellene munkát keresni. Még szerencse, hogy találni a fentiek alapján elég könnyû.
Húsz év lopás után állt bíróság elé a Quaestor vezetése

A héten megkezdõdött Tarsoly Csaba és a becsõdölt Quaestor pénzügyi birodalom, vagyis jobban mondva pilótajékos cég többi vezetõjének pere. Tarsoly az elsõ tárgyalási napon rögtön az egész eljárás elnapolását kérte, s bár a börtönélet láthatóan megviselte, megbánást egy fikarcnyit sem tanúsított, sõt, arról beszélt, nem õk okozták a kárt.

Az ügyészség vádirata szerint több mint 20 éve folyt pénzügyi csalás a cégnél, tíz éve már biztosan tudniuk kellett, hogy bele fognak bukni, mégis folytatták, egyre simlisebb módszerekkel. A teljes kár 150 milliárd, a bírósági eljárás viszont csak 77 milliárdról szól, az 50 millió forint fölötti kárt szenvedett befektetõk esetében vitték el idáig az ügyet (a többieknél megindult a kártalanítás).

Az eljárást már eddig is hátráltatta, hogy az ügyészség elképesztõ mennyiségû bizonyítékot öntött a bíróságra, a 2500 oldalas vádirat mellé még egy 5 terabájt adatok tartalmazó adathordozót is beadtak, ezen nagyjából 2,5 millió oldalnyi dokumentum van. Ebbõl kiindulva elég hosszú eljárás lesz, mert ember legyen a talpán, aki ezt végigolvassa.
Az egész eurózónát fenyegetik az olaszok

Bár az olasz bankrendszer gyengeségei már hosszú ideje ismertek, a piacok csak azután kezdtek el pánikolni a dolog miatt, hogy a britek az EU-kilépés mellett szavaztak. Ez ugyanis piaci bizonytalanságot, a bizonytalanság pedig kockázatkerülést szült, így aztán a pénz elkezdett menekülni onnan, ahol nagyobb gondokat lát.

Silvio Berlusconi
Fotó: Remo Casilli/Files

Márpedig az olasz bankrendszerben elég nagyok a gondok: minden ötödik adós bajban van a hiteltörlesztéssel, a rossz hitele összege 360, a teljesen fizetésképtelen kölcsönök értéke 200 milliárd euróra rúg. A legegyszerûbb megoldási módszerek politikailag és jogilag vállalhatatlanok, és az sem javítja a kilátásokat, hogy az olasz gazdaságra húsz év stagnálás vár.
Zajlik az élet a Nemzeti Banknál

Bírság, átalakítás, egy tehetséges fiatal feltûnése és Norbi újrabevezetése: nem volt unalmas hete nemzetünk bankjának.

  • Újabb milliós bírságot kaptak az MNB alapítványai, illetve azok cégei, amiért nem írtak ki közbeszerzéseket nagy értékû megrendeléseikre, amelyeket közpénzbõl finanszíroztak. Ez már a második nagyobb bírságkör volt, és várhatóan újabbak jönnek majd, még számos szerzõdésüket vizsgálja a Közbeszerzési Döntõbizottság.
  • Az MNB átalakította irányadó eszközét, és tovább próbálja nyomni a bankokat, hogy vegyenek még több államapírt.
  • Az pedig nem zavarja õket, hogy a monetáris tanács létszámon alul ülésezik, holott a jegybanktörvény szerint így nem szabadna döntéseket hoznia az alapkamatot meghatározó testületnek. Az MNB viszont arra hivatkozik, hogy a törvény azt is tartalmazza, hogy kötelesek döntéseket hozni, és a két, egymásnak ellenmondó szabály közül úgy gondolták, hogy az utóbbi fontosabb, mint elõbbi.
  • Arról is értesülhettünk, hogy a foghíjas testület megüresedett posztjának várományosa az egyik legsikeresebb magyar fiatal, Kandrács Csaba. Õ bár nem rendelkezik semmiféle gazdasági elõképzettséggel, ami az egyik legfontosabb gazdasági testületben igen furcsa lenne, legalább közel áll Rogán Antalhoz és Matolcsy Györgyhöz.
  • Az MNB döntött egy fontos ügyben is a héten, visszaengedte Norbit a tõzsdére.

Kis hírek a nagyvilágból

  • Úgy gondolja, mindent tud a balatoni hekkrõl? Fogadjunk, hogy nem!
  • Nem jönnek az EU-pénzek, továbbra is dögrováson van a magyar építõipar.
  • A jobboldal jobban lenyúlja az állami hirdetési pénzeket, mint tette azt a baloldal.
  • Van nekünk egy nemzeti kereskedõházunk, ami nemhogy nem növeli, még csökkenti az exportot, miközben milliókat oszt le kormányközeli figuráknak.
  • Hatalmas, rekordszintû károkat okoztak az eheti viharok, és ebben a szombati esõzések még nincsenek benne.
  • Ha nem egy kõ alatt töltötte az utóbbi heteket, akkor nyilván hallott a Pokémon Go-õrületrõl. A Nintendónak elég jót tett a dolog.
  • Hatalmas biznisz a gombázás és csigázás.
  • A brexit a félelmekkel szemben nem nagyon tette még tönkre a brit gazdaságot, például a tõzsde az egekben.
  • Végre eladták a pápai húsgyárat, de jó nagyot bukott rajta az állam.
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!