Nyomoznak az MNB-alapítványok ügyében

Pénteken írtuk meg, hogy nyomozás indult a Matolcsy-féle MNB-s alapítvány, a PADA ügyében „hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.” A fõügyészség az elsõ kerületi rendõrkapitányságot bízta meg a nyomozással. A feljelentést Tényi István magánszemély tette, de nem csak õ tett feljelentést ebben az ügyben mostanában: a  szocialista Tóth Bertalan nem okirat-hamisítás, hanem sikkasztás, hûtlen kezelés és közérdekû adattal való visszaélés miatt jelentett fel a PADA-t.

Az MNB szerint „teljességgel alaptalan, rosszindulatú politikai hatáskeltésrõl” van szó, sõt feljelentést is tettek hamis vád miatt. Úgy tûnik viszont, hogy az ügyészség ezt máshogy gondolja, hiszen Tóth Bertalanék ügyében feljelentés-kiegészítést rendelt el nemrég, Tényi István feljelentése után pedig már meg is kezdõdött a nyomozás.

Fotó: Molnár Zsolt

Az alapítványok háza táján közben még mindig nagy a pörgés: az alapítványi pénzekben részesülõ John Henry Newman Oktatási Központtal és a sümegi népfõiskola esetében felmerült, hogy a jegybanki pénzeket nem csak simán hülyeségekre költötték, hanem még el is lophatták. A történetben egészen valószínûtlen szereplõk bukkannak fel, például egy évtizedes svindlis múltú áldoktor és egy ókori egyiptomi mitológiával operáló üzleti kisegyház feje. A sztoriról itt olvashat részletesebben.
Jól megy Matolcsyéknak

Az alapítványoknak vannak újabb projektjei is: a héten írtuk meg, hogy közel egymilliárd forintot visz át a határon túlra a Pallas Athéné Domus Concordiae. Konkrétan a magyar nyelvû képzések színvonalát emelnék ebbõl az egymilliárdból, de a leírás szerint magánszemélyektõl egyesületeken át az egyetemekig elvileg bárki részt vehet, aki azt ígéri, hogy ilyen oktatáshoz kapcsolódik.

De nemcsak az alapítványok, hanem Matolcsy György MNB-elnök családja és barátai körében is voltak történések a héten:
Matolcsy protezsáltja, Balog Ádám már nemcsak vezeti a frissen privatizált MKB Bankot, de tulajdonosa is annak. A bank 45 százalékát megvásároló, rejtélyes hátterû Blue Robin Investments nevû luxemburgi tõkealap ugyanis szerdán 15 százalékos részesedést adott az MKB vezetõinek és dolgozóinak.
Kedden írtunk róla, hogy Matolcsy Ádám, Matolcsy György fia egy olyan 200 millió forintos lakásban lakik az Újlipótvárosban, amit Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamáshoz köthetõ cégek vettek meg és újítottak fel. Mindez azért érdekes, mert Szemerey több érdekeltsége, többek között a New Wave Media és a Bankonzult Kft. is kapott drága megbízásokat a Pallas Athéné Alapítványoktól, felesége pedig a PADA alapítvány igazgatója.
Szerdán pedig már úgy tûnt, nem telik el nap Matolcsy-luxuslakás-biznisz nélkül: az derült ki, hogy Szemerey érdekeltségei a Bécsi kapunál, a Budai Vár egyik legexkluzívabb, mûemléki és régészeti védettségû telkén építhetnek szállodást és luxuslakásokat.
Milliárdokat bukott a Magyar Nemzeti Kereskedõház

A keleti nyitás politikáját is egyengetõ Magyar Nemzeti Kereskedõház 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után eddig csupán 2,8 milliárd forintnyi üzletet hozott össze magyar cégeknek, ami azt jelenti, hogy eddig összesen 2,7 milliárd forintos veszteséget jelent a magyar államnak.

Az is kiderült, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és Tarsoly Csaba, a Quaestor azóta letartóztatott vezére által 2013-ban ünnepélyes keretek között átadott moszkvai magyar kereskedõház valójában nem is létezett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a moszkvai kereskedõház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Értelemszerûen így havidíjra sem volt a Quaestor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, de ezekben a Quaestor nem vett részt.

Fotó: Bruzák Noémi

Eddig azt sem lehetett tudni, hogy a legdrágább kereskedõházat a magyar állam Törökországban tartja fenn, ahol az állam partnere az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozott Adnan Polat, és cége, az ALX Kft. A cég az együttmûködésért összesen nagyjából egymilliárd forintot kapott egy év alatt. Eddig egyetlen üzletet sem hoztak össze magyar cégek a kereskedõház segítségével.
2020-ig bevezethetjük az eurót, vagy mégsem

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten egy interjúban arról beszélt, hogy nem tartja alaptalannak,  hogy Magyarország 2020-ig csatlakozzon az eurózónához. Varga szerint erre akkor van esély, ha a gazdasági folyamataik tartósak maradnak, és közelebb kerül az ország gazdasági fejlettségben az európai átlaghoz, valamint a termelékenység javul.

Azt is elmondta, hogy jól jártunk volna ha korábban lett volna eurónk, hiszen így elkerülhetõ lett volna devizahiteles katasztrófa. De a gazdaságpolitikának jól jött, hogy volt önálló monetáris politikánk, hiszen a görögök, a portugálok és az olaszok is megszívták, hogy nem volt nekik.

Fotó: Ulrich Baumgarten / Getty Images Hungary

Egyébként jelenleg ötbõl négy kritériumnak felelünk meg abból, ami az euró bevezetéséhez kell, de Varga szerint ezért elõnyt jelent az, hogy megválaszthatjuk, hogy mikor csatlakozunk, ugyanis rossz versenyképességgel és rossz árfolyammal ez nem éri meg.
Elég sokat nõttek a bérek

A KSH friss adatai alapján idén májusban az átlagos nettó kereset 174 300, a bruttó kereset pedig 262 100 forint volt az országban. Ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésre hatással volt a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítõ pótlék is, de mindez még nem lett volna elég ahhoz, hogy az év elsõ öt hónapjában a nettó keresetek 7,7 százalékkal nõjenek.
Errõl írtunk bõvebben a héten
Japán a kõkonzervatívok akarják, hogy több nõ dolgozzon. Ráadásul erre nekünk is érdemes odafigyelni.
Nagy változások vannak mostanában az olaj világpiacán, ezért újra kell gondolnunk mindent, amit az olajról tudunk.
Összeszedtük, hogy miért ne érezze magát rosszul, ha sose csinált még semmi értelmeset délelõtt 11 elõtt a munkahelyén.
Most akkor a a globáltõke ügynökei vagy a kisboltok megmentõi a pokémonok? Megpróbáltuk eldönteni.

A bérek emelkedésében nagy szerepet játszott, hogy az országban egyre több iparágban alig lehet munkaerõt találni, ezért a cégek kénytelenek nagyobb bérekkel elérni, hogy a munkavállalók õket válasszák, vagy hogy a cégnél maradjanak. A munkaerõhiány szélsõséges példája a Tesco gyáli országos frissáruelosztó-központja, ahol annyira nincs már dolgozó, hogy akadályokba ütközik a megrendelt termékek kiszállítása az üzletekbe, ami miatt sok helyen üres polcok fogadják a vásárlókat. Az ügy elõzménye, hogy a márciusban bejelentett csoportos leépítésben 500 embert bocsátott el a cég.

Az is kiderült, hogy akkora a munkaerõhiány, hogy a magyarországi cégek egyre inkább keresik a diákmunkásokat olyan álláshelyekre, amiket korábban fõállású alkalmazottakkal töltöttek be, és jobban is fizetnek, mint sok minimálbéres dolgozónak

Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A munkaerõhiány fõ oka, az elvándorlás persze nem csak Magyarországon probléma: a Nemzetközi Valutaalap nemrég megjelent elemzése szerint a kelet-európai régióból az elmúlt negyedszázadban húszmillióan vándoroltak el, ami a teljes népesség több mint öt százaléka. Leginkább a fiatal és képzett munkaerõ távozik, az exodus mértéke már komolyan lassítja a felzárkózást Nyugat-Európához. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint 100-200 ezer ember hiányzik a magyar munkaerõpiacról, tavaly viszont összesen alig 16 ezer külföldi vállalt Magyarországon munkát, pedig a vendégmunkások szerintük megoldást jelentenének a problémára.
Ezekrõl se maradjon le
Nem hagy alább a Pokémon-láz: a Pokémon Go piacra dobása óta megduplázódott a játékot kiadó Nintendo részvényeinek árfolyama.
Búcsúzik az Uber, ezért megajándékozták 10 ezer leghûségesebb magyar felhasználójukat egy ingyen úttal a 21 európai ország bármelyikében, ahol az Uber mûködik.
Százmilliókat rakott zsebre néhány cég az EU-s játszóterekbõl, az EU nyomoz az ügyben.
A török gazdaságnak nem tett jót a puccskísérlet, és az, ami utána történt: szenvedett az isztambuli tõzsde a hét elején. A brexit után a brit gazdaság is szenved: legutoljára 2008 körül volt ilyen rossz a helyzet. Venezuelában ennél sokkal komolyabb a baj: ott még a Big Mac is elfogyott.
Az is kiderült, hogy Oroszország akkor hajlandó megreformálni gazdaságát és normálisan viselkedni a nemzetközi porondon, ha a Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára 40 dollár környékén mozog.
Kétszer háromsávosra bõvítik az M1-est és M7-est.
Bár Tarlós István fõpolgármester a múlt héten azt mondta, az Európai Unió örömmel vesz részt a 3-as metró felújításában, kiderült, hogy nem is kértük EU-s pénz a felújításra.
A magyar cégek és állampolgárok jóval több pénzt utalnak a NAV-nak, mint amennyit kellene, a borravaló nagy részét pedig vissza sem kérik: március végén 1160 milliárd forint túlfizetést tartott nyilván a NAV.
Tasó László ismerõsei is jól jártak a nyíradonyi önkormányzat több projektjével is.
Közben viszont felpörgött az államilag támogatott pénzmosás.