Philip Hammond, aki a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvõ gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hétvégi kínai tanácskozásán vett részt, a rendezvény után a BBC televíziónak elmondta: miután a brit választók többsége az EU-tagságról tartott júniusi népszavazáson a kilépésre voksolt, a brit kormány feladata az, hogy minimálisra csökkentse ennek rövid távú gazdasági hatásait, és az elérhetõ legnagyobb elõnyökre törekedjék hosszú távon.

A brit pénzügyminiszter elmondta, hogy a G20-találkozón már felvetette ezt a kérdést a kínai félnek, és a "következõ pár évben" el lehet kezdeni az érdemi tárgyalásokat.
A BBC-nek brit kormányforrások elmondták, hogy olyan kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményrõl lehet szó, amilyet Új-Zéland is kötött Kínával 2008-ban, négyévi tárgyalássorozat eredményeként.

London már tavaly, jóval az EU-tagságról tartott népszavazás elõtt nagyszabású  diplomáciai offenzívába kezdett a brit gazdaság és Kína együttmûködésének fejlesztésére, mindenekelõtt a kínai befektetõk megnyerésére nagy-britanniai beruházásokhoz.

Hozzátette: lehetséges, hogy a jövõben, amikor Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unió tagja és nem kötik az uniós szabályok, könnyebben lehet ilyen kétoldalú egyezményeket kötni az EU-n kívüli gazdaságokkal.

A külkereskedelem EU-s szabályozás alá esik, önállóan kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt az EU tagjai az egységes piac lényegébõl adódóan nem köthetnek.