Mûszaki vizsgázni kell, nem kérdés. Továbbá nagy üzlet, amibõl sokan élnek: az állam, a mérõrendszerek szállítói, a vizsgasorok üzemeltetõi, az autók levizsgáztatását vállaló autószervizek, satöbbi. Ahogy a zöldkártyák kiállítása is sok mûhelynek adott kellemes bevételt. Egy ilyen rendszer átgyúrása óriási felzúdulást tud kiváltani, pláne, ha bizonyos érdekeket sért, és az elõkészítésére kevés idõt szántak. A kérdés, hogy hosszú távon mennyi marad a viharból. Ezt jártuk körbe kamerával.

Pár kérdés azonban a videó megnézése után is felmerülhet. Például az, hogy miért december utolsó napjaiban derült ki, hogyan fog mûködni az új vizsgarend, sõt, az is, hogy mennyibe fog kerülni a mûszaki vizsga. Vajon a jogszabályokat megalkotók miért nem hagynak elég idõt az új rendszerek tesztelésére? Most, január elején még a szükséges felszereltség sincs meg az új rendszerû vizsgáztatáshoz, az emberek kiképzésérõl nem is beszélve.

 

 

Pedig többnyire pozitív változásokról van szó, legalábbis elsõ megközelítésben mindenképp. Persze, ha a csomagolást egy kicsit megkapargatjuk, akkor néhány csapdára bukkanunk, fõleg a régebbi autók gazdái számára. Viszont tény, hogy a pár éves, jó állapotú autók tulajai az égvilágon semmit nem fognak észlelni, csak azt, hogy a zöldkártya megszûnésével kevesebbet kell költeniük, és elég egy helyre elmenni. Bónuszként az is kiderült, hogy a tíz évnél idõsebb autóknak ezután sem kell majd évente vizsgázniuk, holott az elsõ (2009. júliusi) információkban még ez szerepelt.

 

Szóval sikertörténet is lehetne, pláne, ha maradt volna idõ kommunikálni. Nem csak a nép felé, hanem azoknak is, akik a Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsga- és zöldkártya-bevételeit megtermelik. Õk ugyanis ebbõl élnek, nem véletlen, hogy az arcukat és nevüket vállalva nem akartak nyilatkozni. És amikor négy év alatt a negyedik szoftvert kell megvenniük, az fájhat nekik, ahogy a zöldkártyások is okkal sírnak, amiért hagyták, hogy decemberben még embereket vizsgáztassanak le, mûszereket vegyenek, és hasonlók. Ugyan a 2010-re megvett plaketteket, igazolólapokat visszavásárolja az NKH, de a hardvert és a bizonyítványt nem.

 

Igaz, részben jogos a kérdés: ezek az emberek nem olvasnak újságot? De az újság és a hivatalos információ nem ugyanaz. Ha mégis megmaradt volna a zöldkártya-vizsgálat külön intézményként, nem hivatkozhatnának arra, hogy azért nem vettek matricát 2010-re, mert a Totalcar mást írt.

 

A vizsgarend változásainál menetrendszerûen érkezõ gyomorgörcs azt eredményezte, hogy mindenki igyekezett még decemberben levizsgáztatni a kocsiját, így január elsõ napjaiban nem voltak túl komoly fennakadások. Pár hét múlva, amikor a rendszer túllép a béta-teszt állapotán, valószínûleg minden gördülékenyebben mûködik majd, és rövidül a várakozási idõ. Ha addig kell valakinek vizsgáznia, az pech, vár pár órát, amit túl lehet élni.

 

 

Az NKH állásfoglalása szerint július elejétõl pedig már tényleg meglesz minden új mûszer is a sorokon. Például mindenhol ki tudják olvasni a fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) adatait, amivel a modernebb autóknál kiválthatják a klasszikus környezetvédelmi mérést, tehát rövidül a vizsgálat. Továbbá mindenhol meglesznek azok az interfészek, amelyek a mért adatokat közvetlenül a számítógépre továbbítják, nem kell embernek bepötyögnie azokat. Elvileg az egész jobb lesz, és gyorsabb is, pláne, ha a vizsgáztatók is mindent tudnak már az új rendszerrõl. A mezõk virágba borulnak, kisüt a nap és sör folyik a csapból.

 

Ennek ellenére van pár negatívum is az új rendszerben. Korábban, ha egy autó elbukott a ZK-vizsgálaton, nem volt nagy gond. Egyébként is elenyészõ volt az ilyenek aránya, mivel az olyan autók, amelyek bukásra álltak, eleve levelezõ tagozaton szerezték meg a papírt.

Az új rendszerbe viszont számos biztonsági rutint építettek be, amely például figyeli, ha gyanúsan egyforma emissziós értékekkel megy át minden autó, és hasonlók. Az ilyen stikliket a központi szoftver eleve jelzi, és az adott vizsgahely ellenõrzésre számíthat. Vagyis nagy tömegben nem éri meg a régi módszerekkel csalni.

 

Nem kizárt tehát, hogy a jövõben több jármû bukhat meg a mûszaki vizsgán. Nem javítják meg, vagy állítják be a helyszínen, hanem bónuszként még a forgalmi engedélyét is érvénytelenítik, alkalmatlan minõsítést kap és kivonják a forgalomból. Ilyenkor csak a saját felelõsségére hagyhatja el a vizsgaállomást, mehet ügyintézni az okmányirodába, és újra befizetheti a vizsgadíjat. Számára már drágább az új rendszer, mint a régi, és feleslegesen kíméletlenül torol meg egy – a biztonság szempontjából lényegtelen – hiányosságot. Továbbá szaporítja a papírmunkát, nem beszélve arról, hogy a vizsgaállomás elhagyása után a bukott sofõrnek bíznia kell az esetlegesen igazoltató rendõr jóindulatában...

 

 

Szintén árfelhajtó tényezõ az eredetiség-vizsgálat megjelenése a mûszaki vizsga étlapján. Elvileg azoknak az autóknak kell átesniük rajta, melyek 2006. január 1. elõttiek, és nincs törzskönyvük, mivel még az elsõ tulajdonosuknál vannak. A hivatalos álláspont szerint ezek a jármûvek nem szerepelnek az elektronikus nyilvántartásban, ezért van szükség az eredetiség-vizsgára.

 

Csakhogy az elsõ vizsgák tapasztalatai azt mutatják, hogy teljesen kiszámíthatatlanul, egyes törzskönyves autóknál is kér eredetiség-vizsgálatot a számítógép, ami további 17-20 ezer forintos tétel. Az eredetiség-vizsgálat ráadásul idõ, sok autónál lehetetlen komoly bontás nélkül hozzáférni egy motorszámhoz – ez képzett autószerelõt, szerszámokat és típusismeretet igényel. Vajon biztosan mindegyik vizsgaállomáson akad ilyen ember?

 

Ám hiába a minõsítés, ez okmányirodai ügyintézésre nem használható fel, ahhoz másikat kell csináltatni, egy normál eredetiség-vizsgáló állomáson. Ez szintén a felesleges ügyintézést növeli, de mint Lovas Károly Róbert, az NKH alelnöke mondta, ez a törvény, most nincs lehetõség az okmányirodai felhasználásra. Kár, elvégre mindegy, hogy milyen jogcímen végzik el ugyanazt a vizsgálatot.

 

Az alelnököt arról is megkérdeztük, hogy nem várható-e a sok kis vizsgáztató mellett néhány nagy minõsítõ cég megjelenése is a piacon, mivel a liberalizált szabályozás ezt most megkönnyíti. Ugyanis megszûnt a pályázati rendszer, mostantól bárki létesíthet vizsgaállomást, ha teljesíti a feltételeket. Vagyis a piac szabaddá vált – a kicsik tartanak is egy DEKRA/TÜV kaliberû óriás feltûnésétõl. Igaz, állítólag még nem elég zaftos számukra a piac, de ezt az álláspontjukat bármikor megváltoztathatják.

 

Egy dolog biztos. Ha az új vizsgarendszer a gyakorlatban beindul, valamivel kevesebb mozgástér marad a trükközésre. Már csak ezért is érdemes tényleg jól felkészített autóval vizsgára menni, mert az alkalmatlan minõsítés összehasonlíthatatlanul rosszabb – és drágább – következményekkel jár, mint korábban. Úgy látszik, néhányan megfizetnek azért, hogy megszabadultunk a régi zöldkártyától, noha a többség valóban kevesebbet fog fizetni. Bízunk benne.

 

Véleményét elmondhatja blogposztunkban, ahol választ kaphat esetleges kérdéseire is.