megcsípnek egy kollégiumi helyet;
2.
elmennek magánkollégiumba, már ahol van olyan;
3.
bérelnek egy lakást;
4.
vagy vesznek nekik egy lakást a szüleik.

Az FHB elemzése szerint a jelenlegi helyzetben az, aki nem kap kollégiumi helyet vagy nem akar koleszba költözni,
összességében jobban jár, ha a szülei vesznek neki egy lakást, mintha albérletre költi a pénzt. 

Bár egyre kevesebb diák van a felsõoktatásban – az elmúlt öt évben 70 ezerrõl 55 ezer alá csökkent a felsõfokú tanulmányokat elkezdõ hallgatók száma –, az egyetemi városokban (Gyõr kivételével) a hallgatók legalább fele lakhatási problémákkal küzd. A budapesti felsõoktatási intézményeknek tavaly nagyjából 55 ezer olyan hallgatójuk volt, aki Pest megyén kívülrõl jött, Baranyában valamivel kevesebb mint 7 ezer, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében pedig közel 10 ezer volt a más megyékbõl érkezõ diákok száma.

Grafika: FHB

Ennyi diákot nem lehet mind kollégiumban elhelyezni. A kollégiumban lakó diákok aránya az összes nappali tagozatos diák között 26 százalékról 18 százalék köré esett 2000 és 2013 között. Ez egyre növeli a bérlakások iránti keresletet, amit tovább hajt fölfelé az egyre több (2014-ben már 21 ezer) külföldi tanuló, akik szintén lakni akarnak valahol. A kereslet tehát nagy, kiadó lakásból pedig kevés van (amit tovább csökkent, hogy sok lakást már csak rövid távon, Airbnb-n vagy hasonló oldalakon keresztül adnak ki). Emiatt egyes budapesti kerületekben vagy például Debrecenben már 30-40 százalékkal nõttek a bérleti díjak.

Bár a lakásárak is egyre inkább emelkednek Budapesten és az egyetemi városokban, az FHB szerint érdemesebb lehet lakást venni, mint bérelni, fõleg, ha annak a lakásnak egy szobáját ki is tudják adni. Az FHB számításai szerint
ha egy 15 millió forintos lakást havi 88 ezer forintnál drágábban lehet csak kivenni 5 éven keresztül, akkor már jobban megéri vásárolni. 

Ha a szülõk azzal számolnak, hogy egy bérlõ is lakik majd a lakásban, akkor már 75 ezer forintos lakbér fölött érdemes inkább venni egy lakást. Mindez a fõvárosi lakáspiacon azt jelenti, hogy ha az egyetemista gyerek a Nagykörúton belül szeretne lakni, akkor inkább az eladó ingatlanok között érdemes nézelõdni.  Az alábbi grafikonon a kék és zöld vonalak jelzik azt az árszintet, aminél a családnak ugyanannyiba kerülne vásárolni egy lakást, mint bérelni egyet a gyereknek.

Vásárlás vagy bérlés?
Grafika: FHB

Az is látszik, hogy Budapest egyetemisták által kedvelt részein a bérleti díjak mind efölött vannak, vagyis szinte mindenhol jobban megéri a mostani, kedvezõ hitelfeltételek mellett lakást venni. Ezeken a területeken aztán, ha a gyerek másik városba vagy országba megy dolgozni vagy tanul majd tovább, ezeket a lakásokat kedvezõ feltételekkel lehet majd eladni vagy kiadni.

Persze azt hangsúlyozzák az FHB elemzõi, hogy ez az õ modellszámításuk alapján igaz, ettõl lehet eltérõ eseteket találni. Ahogy írják "a modell célja, hogy sorra vegye azokat a tényezõket, amelyek befolyásolhatják a vásárlás vagy bérlés melletti döntést, illetve felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi szituációban érdemes megfontolni a bérlés helyett a lakásvásárlást".