A lap értesülései szerint a két kiskereskedelmi ágazati szakszervezetet hívta soron kívüli megbeszélésre a cég, mégpedig azért, hogy közösen úrrá legyenek a Tesco központi raktárát sújtó munkaerõhiányon.

A Tesco gyáli országos frissáruelosztó-központjában ugyanis az utóbbi hetekben akkora problémává vált a munkaerõhiány, hogy akadályokba ütközik a megrendelt termékek kiszállítása az üzletekbe, ami miatt sok helyen üres polcok fogadják a vásárlókat.

A Népszabadság forrásai szerint már hetekkel ezelõtt is legalább harminc százalékkal több munkavállalóra lett szükség ahhoz, hogy az összes üzletet ellássák, a helyzet pedig azóta sem javult. A Tesco állítólag kölcsön munkaerõvel próbálta orvosolni a helyzetet, de ez komoly bérfeszültséget szült a gyáli központban, mivel az alkalmi melósok többet kaptak, mint az állandó munkások.

Bár a Tesco nemrég jelentett be egy jelentõs átalakítást és egy 15 százalékos béremelés, még így sem tud elég embert toborozni. Viszont azt is nehezen léphetnék meg, hogy a logisztikai részleg további emelést kap, mások pedig nem.

De nemcsak a Tesco küzd munkaerõhiánnyal, és a helyzetet az is tovább bonyolíthatja, ha a kormány tényleg hozzányúl a pihenési szabályokhoz a kiskereskedelemben. A Lidl például minden juttatással együtt már most is bruttó 313 ezret fizet bolti dolgozóinak, mert csak ekkora fizetés mellett tud munkaerõt toborozni.

Viszont ezzel a bérszinttel a kisebb boltok nem tudják felvenni a versenyt, és Szatmáry Kristóf kiskereskedelemért felelõs miniszteri biztos már belengette, hogy õsszel olyan jogszabályokat fog javasolni, amelyekkel ki lehetne egyenlíteni a versenyt a kisvállalkozások és a nagy cégek között. Ezt viszont elég nehéz lenne meglépni jelentõs piactorzítás nélkül. Elég kétséges az is, hogy milyen eszközökkel lehetne olyan profitot biztosítani a kisboltoknak, amibõl bruttó 300 ezres fizetést tudnak adni a dolgozóknak.