2024. április 25. Csütörtök, Márk.
 
Munkaerõhiány: járulékcsökkentés jön, de az elvándorlást nem állítja megForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2016-08-18 09:41:32
Címkék: Bihari hírek
Varga Mihály elárulta, hogy az NGM-ben éppen járulékcsökkentést tervezgetnek. A miniszter diagnózisa szerint 250 ezer ember nem dolgozik, miközben ötvenezer betöltetlen állás van az országban. És tegyük hozzá, hogy több régióban és szakmában igen masszív munkaerõhiány. Nyilvánvaló tehát, hogy lenne kit munkára fogni, de mégsem megy, vagy a képzettséggel, vagy a munkaerõ árával (költségével) vagy pedig a mobilitási hajlandósággal van a baj.

Nyilván benne van a pakliban mindhárom faktor, ezek közül Varga elsõ intézkedésként ezek közül a munkaerõ költségét próbálná meg mielõbb lejjebb vinni.
Szerinte a megoldás ugyanis a járulékcsökkentés.

A munkavállalók foglalkoztatása tényleg nagyon drága Magyarországon. A rendszeresen összetett régiós rangsorokból az látszik, hogy a minimálbér és az átlagbér szintjén sereghajtóak vagyunk a közép-európai térségben, viszont a kettõ, de inkább a három gyerekeseknek járó családi kedvezménnyel dobogós helyen állunk. Viszont három gyerekes nagycsaládból kevés van, és jellemzõen a cég sem az õ kedvezményeikkel kalkulált bérekre építik üzleti tervüket, hanem az általuk kínált munkakörökre jellemzõ piaci átlagbérrel.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Mivel a kedvezmények országonként nagyon változatosak, így ezekkel az alábbi összevetésben mi sem számolunk, mert összehasonlíthatatlan végeredményt kapnánk az egyéni élethelyzetek különbségei miatt.
Nagyon drága

Egy magyarországi minimálbéresnek 143 ezer forintba kerül a foglalkoztatása, a versenyszférában ugyanez 347 ezer forint. Fontos látni, hogy egy cégnek akkor érdemes ennyi pénzért felvenni valakit, ha a dolgozó ennél több pénz megtermelésére képes.M A G Y A R O R S Z Á G
Minimálbér (2016)    Versenyszféra átlagbér (2016 I.né.)*
forint    százalék    forint    százalék
Teljes vállalkozói bérköltség    142 635    128,5%    346 950    128,5%
Szociális hozzájárulási adó    29 970    27,0%    72 900    27,0%
Szakképzési hozzájárulás    1 665    1,50%    4 050    1,50%
Bruttó bér    111 000    100%    270 000    100%
Személyi jövedelemadó    16 650    15,0%    40 500    15,0%
Munkavállalói járulékok     20 535    18,5%    49 950    18,5%
Nettó bér    73 815    66,5%    179 550    66,5%
*forrás:KSH


A többséget ebbõl a nettója érinti, ami arányaiban - a környezõ országokhoz viszonyítva - kevés. Azaz a drága munkaerõ nem jelent legalább relatíve magas kézhez kapott fizetéseket. A minimálbérnél és az átlag szintjén is a nettó alig több a teljes bérköltség felénél (51,75 százaléka). A többi adók és járulékok formájában az államkasszát, a nyugdíjbiztosítót és az egészségpénztár számláját gyarapítja.

Ezen szeretne most változtatni Varga, de hogy nem kell valami eget rengetõ átalakításra számítani, sejteti az a miniszteri lábjegyzet, miszerint a tehercsökkentés mellett fontos szempont, hogy "a járulékoknak fedezniük kell az egészségbiztosítás kiadásait és a nyugdíjakat is".
Szûk a mozgástér

Megnéztük az idei költségvetés egyik mellékletében, hogy egy-egy százalékpontos járulék- vagy adókulcscsökkentés nagyjából hogyan érintené az államháztartást 2017-tõl - a jövõ évre elõrejelzett bevételi elõrejelzések számai alapján.
A személyi jövedelemadónál 114 milliárd forint lenne a költségvetési kiesés, ha a 15 százalékos kulcs 14-re esne.
A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 26-ra csökkentésének 170 milliárd forint az ára, amit a nyugdíj és az egészségkassza érezne meg.

Márpedig ezt a kormány sem akarja, az erõs elhatározással teremtett egyensúlyt az elõttünk álló évekre készített költségvetési kivetítések alapján a kabinet nem szeretné felrúgni - illetve, ha mégis megteszi, akkor az egészség- vagy nyugdíjkasszából hiányzó pénzt csak a költségvetésbõl érkezõ közvetlen támogatással lehetne pótolni.

Hogy mihez lenne érdemes hozzányúlni, abban a jelek szerint nincs konszenzus a vállalkozások és a munkavállalók között - mondjuk különösebb vita sem egyébként. Amit biztosan tudunk - mert egy szimpla automatizmus -, hogyha a munkavállalók valamelyik terhét mérséklik (szja, nyugdíj-, egészségbiztosítási- vagy munkaerõpiaci járulék), akkor a nettó bérek megemelkednek, de a vállalkozásoknak nem lesz egy fillérrel sem olcsóbb a foglalkoztatás.

Ezzel szemben, ha a munkaadók járulékát csökkentik, akkor a kézhez kapott fizetések nem emelkednek, cserébe csökken a vállalkozók összköltsége. Õk pedig ezt a pénzt vagy lenyelik, de a munkaerõhiányos gazdaságban ennél sokkal valószínûbb, hogy magasabb bérek formájában végül tovább adják. A fizetésemeléseket pedig várhatóan majd oda koncentrálják, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Ahogy a fenti táblázatban is látjuk, egy átlagbér kifizetése a versenyszférában a bruttó bér felett 77 ezer forint vállalkozói költséggel jár. A szocho egy százalékpontos csökkentése a munkaadónak ennél a bérnél 2700 forint megtakarítást jelentene. Ugyanennél a bérnél az egy százalékpontos szja csökkentés természetesen ugyanennyi megtakarítást hozna az alkalmazottaknak.

Az tehát, hogy a kormány melyik kulcshoz és milyen mértékben nyúl hozzá, azon is múlik, hogy pontosan miben látja a problémát, és hogyan akarja kezelni azt. A többletjövedelem a különbözõ esetekben más társadalmi csoportoknál marad, míg a kiesõ bevétel más és más államháztartási alrendszert érint majd.
Csökkenteni kell, nem is kérdés

Hogy lépni kell valamit, akkor látszik a legjobban, ha a régiós versenytársainkhoz viszonyítjuk magunkat. Mivel a munkaerõhiány egyik oka a nyugati kivándorlás, így talán a legizgalmasabb, hogy pontosan milyen bérekkel csábítják külföldre a magyar munkaerõt, és, hogy milyen esélyekkel indulnak a magyar vállalkozók a munkaerõért folytatott versenyfutásban.

Megnéztük Ausztriát, ami sok magyarnak logikus célpont, ha a magasabb fizetés vonzza külföldre. Ott így fest a helyzet.AUSZTRIA 2016
Minimálbér**     Versenyszféra átlagbér
forint***    százalék    forint***    százalék
Teljes vállalkozói bérköltség    771 400    130,83%    1 088 236    130,84%
Munkaadói járulékok     181 780    30,83%    256 506    30,84%

Bruttó bér    589 620    100,0%    831 730    100%
Személyi jövedelemadó      24 056    4,08%    79 680    9,58%
Munkavállalói járulékok     105 955    17,97%     149 545    17,98%
Nettó bér    459 609    77,95%    602 505    72,44%
*forrás: Mazars **bérszámfejtõ fizetése egy év munkatapasztalattal Bécsben ***EUR/HUF 310


Mivel a minibálbérek hasonlítgatása félrevisz (ott nincs általános, központilag megszabott minimálbér, ezt ágazati minimálbérekkel helyettesítik), érdemes a versenyszféra átlagából kiindulni.

Az elsõre meghökkentõ bõ háromszoros különbségen túllépve fontos tanulság, hogy a teljes bérköltség és a munkavállalók nettójának aránya kedvezõbb, mint Magyarországon. Magyarul jobb ott dolgozni, mint itt. Az alacsonyabb jövedelem irányába haladva pedig a különbség jelentõsen megnõ. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyan képzettek és pályakezdõk foglalkoztatása Ausztriában lényegesen könnyebb, mint nálunk. Pedig Ausztria ebben nincs is a régió éllovasai közt.

Tökéletesen igaza van tehát Vargának, amikor arról beszél, hogy mielõbb hozzá kell nyúlni a járulékokhoz. Már csak az a kérdés, hogy mennyit kellene fizetnie itthon a versenyszférának ahhoz, hogy a munkavállalók elszivárgása alábbhagyjon. Az világos, hogy a táblázatokból következõ szakadéknak csak egy részét kellene bérekkel betemetni az ottani színvonal eléréséhez. Ennek az az oka, hogy az árak Ausztriában magasabbak, nálunk nem kell annyi pénz kell ugyanazokra a dolgokra, mint odaát. Az alábbi táblázatban az EU28 átlagához viszonyítva látszik, hogy a háztartások mire és nagyjából mennyivel költenek többet a határ túloldalán.


Nagyon leegyszerûsítve a helyzet az, hogy náluk átlagosan közel kétszer annyiba kerül az élet, miközben több mint háromszor annyit keresnek.
Ahhoz, hogy egy magyar munkás Magyarországon az osztrák színvonalon élhessen, szinte duplázni kellene a fizetését. 

Ez pedig azt jelenti, hogy nincs az a járulékcsökkentés, amivel látótávolságon belül kerülnének az osztrák fizetések. Ez csak a magyar termelékenység felzárkózásával történhetne meg. Addig pedig valószínû, hogy a kivándorlás is folytatódik, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is fontos az adók és járulékok folyamatos, programszerû (nem egyszeri) csökkentése.

A munkaerõhiányról szóló többi cikkünket itt találja.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!