A fõvárosban és a megyeszékhelyeken a kiadó lakások gyorsan bérlõre találnak. A panellakások átlagosan átlag nyolc nap alatt kelnek el, a téglalakásoknál pedig 11 nap kell a bérlõ érkezéséhez, de a legjobb lakásokat akár néhány óra alatt kiadják a tulajdonosok.
Az idén folytatódott az árnövekedés, az elsõ fél évben országosan 5–20 százalékkal drágultak az albérletek

az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint. De Budapest külsõ és olcsóbb pesti kerületeiben, továbbá Miskolcon és Sopronban akár 30-40 százalékos áremelkedés regisztráltak. Az elsõ fél évben az OC által bérbe adott lakások zöme országosan a 30–60 négyzetméteres kategóriába esett, havi bérleti díjuk pedig 50 és 200 ezer forint között mozgott, nagyon széles skálán szóródva. Az elmúlt öt évben a fõváros több kerületében is több mint a duplájára emelkedett a havi átlagos bérleti díj.

„Nem csak a kereslet növekedett jelentõs mértékben, hanem a kínálat is, hiszen a magánszemélyek január elejétõl július végéig 61 százalékkal több lakást adtak ki az ingatlanközvetítõ portálon, mint egy évvel korábban” – mondta a lapnak Balogh László, az Ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje, aki szerint az elmúlt két évben különösen felpörgõ piacon a tanévkezdés után is élénk a kereslet Budapesten és a nagyobb városokban, fõként ott, ahol munkaerõhiány van.

A KSH adatai a lakásbérlés terjedését mutatják: az összes költözés 28 százalékát kitevõ magánlakásbérlés 2005 és 2015 között a második leggyakoribb lakásszerzési megoldássá vált (korábban ez az arány csupán 10,8 százalék volt). Ebben szerepet játszik a mobilitási hajlandóság növekedése, 2005 és 2015 között a költözõk körében a munkahely és az oktatás miatti lakhelyváltás aránya 14 százalékra, több mint a duplájára emelkedett a 2000-es évek elejéhez képest, és a trend egyre tovább erõsödik. A budapesti albérletpiacra az egyre népszerûbb rövid távú bérbeadás is hatással van, az Airbnb-n árfeljhajtó hatását a belsõ, turisztikai negyedekben érezni.