Ez a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének elõsegítésére létrehozott MNKH Zrt. pénzügyi beszámolójából derült ki, amelyet szerda délután tettek közzé. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában lévõ cég kimutatása szerint
bár 4,5 milliárd forintot keresett a belföldi, további 1,1 milliárdot a külföldi értékesítésbõl,
mindezt 9,1 milliárd forintos anyagi ráfordítással érte el.
Ebbõl 1,5 milliárd forint ment el személyi jellegû ráfordításokra, 1 milliárd bérekre, 180 millió "egyéb személyi jellegû kifizetésekre", 332 millió járulékokra.
Az MNKH Zrt.-nek a beszámoló szerint 141 dolgozója van, tehát az átlagos kereskedõházi juttatás évi 10,6 millió forint, azaz fejenként bruttó 880 ezer forintot vihettek haza az ott dolgozók. Mivel az alacsonyabb beosztású alkalmazottak vélhetõen ennél jóval kevesebbet tettek zsebre, a fenti adatok alapján középszinten már minden bizonnyal milliós fizetésekrõl van szó.
A külföldi kirendeltségek fenntartása összesen 2,67 milliárd forintba fájt.
A külföldi irodák programjaira, illetve kiállítások és rendezvények szervezésére 1,5 milliárd forint értékben vettek igénybe szolgáltatásokat.
Az MNKH étvágya jelentõsen nõ: 2014-ben még csak 2,3 milliárdos veszteséget termeltek 1,9 milliárdos ráfordítás mellett. Tavaly tehát több mint megduplázták veszteségüket, miközben a ráfordítások majdnem ötszörösére nõttek.
És hogy mibõl megy a dõzsölés? A cégnek 2014 végén még 6,8 milliárdos tõkéje volt, amelyet a tulajdonos magyar állam dobott össze. Ebbõl 2015 végére maradt 2,5 milliárd, tehát 4,3 milliárdot ebbõl égettek el.
Azt a beszámoló is elismeri, hogy a tõkehelyzetet rendezni kell, mert jelen helyzetben nem éri el a törvényileg elõírt minimális szintet.
Emellett van egy 5 milliárdos hitele is a cégnek a KKM-tõl, amit elvben 2017. végén kell majd visszafizetni, bár nem világos, hogy ilyen mínuszok mellett mégis hogyan.
Csõdbe azért még nem fognak menni, így is 3 milliárdjuk van a bankban, nagy többsége az MKB-nál, egy kevés pedig az UniCreditnél.

Azért kereskedik is

Az MNKH az adatok szerint elég nagy volumenben kereskedik, bár elvben nem kifejezetten ez lenne a feladata.

Erre korábban rákérdeztünk a cégnél, akkor közelebbit nem írtak, csak annyit, hogy a "belföldi- és export árbevételek termékeladásokból és szolgáltatások értékesítésébõl származnak", illetve hogy a cég "2016. március 1. napját megelõzõen saját számlás ügyleteket is bonyolított, mindvégig a kis- és középvállalkozások exportképességének elõmozdítása érdekében."

Persze az önmagában nem lenne botrány, hogy egy kereskedelemfejlesztõ ügynökség veszteséges, hiszen ez a cég elvben nem azért van, hogy maga kereskedjen, hanem hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat segítse az exportban: feltérképezze számukra a külföldi üzleti lehetõségeket, segítse õket a külföldi partnerek megtalálásában, tanácsokat és támogatást adjon nekik a külföldi piacokon való megjelenésben. A magas költségek és a magas bérek tehát indokolhatók lennének, ha a kereskedelemfejlesztés látványos eredményeket hozna, és megugrana tõle a kkv-k exportteljesítménye.

Csak sajnos ez nem így van, sõt. Ahogy arról korábban részletesen is írtunk, az MNKH hiába nyitja egymás után a méregdrága külföldi kirendeltségeket, azokban az országokban, ahol megjelenik, nemhogy növekedne, hanem csökken az export. Sõt, van ahol többe kerül maga a kereskedõházi kirendeltség fenntartása, mint amennyi a teljes áruforgalom értéke.

De ez abból a szempontból nem is teljesen meglepõ, hogy a cégben kereskedelmi szakemberek helyett elég sok, a területen laikus dolgozót találni. Az egyik vezérigazgató-helyettes például Kun "Kunci" Gábor, Szijjártó Péter Dunakeszibõl ismerõs, csak érettségivel bíró futsalos csapattársa. Õ nemrég egy interjúban azt mondta, nem baj, ha nem hozza a számokat a kereskedõház.

Márpedig a számok eléggé nem jönnek. A 444 ugyanis kiperelte az MNKH-tól, hogy pontosan mennyit sikerült segítenie a magyar kkv-knak a 2012-ben alapított cégnek. Ebbõl az derült ki, hogy a cég összesen 2,8 milliárd értékben hozott össze külföldi üzleteket magyar cégeknek.

Ha nagyvonalúan úgy számolunk, hogy ezeken átlagban 10 százalékos haszonkulcsuk volt a magyar vállalkozásoknak, akkor tehát saját eladásain kívül 280 millió forint profitot hozott eddig a magyar gazdaságnak az MNKH. Miközben az elmúlt három évben beszámolói szerint  8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetõknek. (Az MNKH Zrt. által létrejött külföldi üzletek részleteit mi is kikértük a kereskedõháztól, de ezt 600 ezer forintért akarták csak odaadni.)

Ha a nemzet kkv-i nem is, egyes kormányközeli körök elég jól kaszáltak az MNKH megrendelésein. Ezeket korábbi cikkünkben, illetve az alábbi térképen foglaltuk össze.

A most közzétett 2015-ös beszámolóból egyéb érdekességek is kiderülnek. Például
az MNKH mindössze 8 millió forint ügyleti jutalékot termelt.
108 millióért bérelt irodát,
455 milliót költött szállításra és tárolásra,
267 milliót hirdetésre és reklámra,
157 milliót utazásokra,
180 milliót jogi költségekre
és 122 milliót szakértõkre.

Utóbbi tétel kedvezményezettjei között szerepel például Matolcsy Mátyás, aki a jegybankelnök rokona; Lengyel Zoltán korábban elítélt fideszes exképviselõ, valamint a köztévé egyik kedvenc terrorriogatója, a magát biztonságpolitikai szakértõnek címzõ sarlatán, Nógrádi György.


Az MNKH további mintegy fél milliárd forintot bukott egy az alá tartozó MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.-n is. Továbbá ismeretlen okból importált 112 millió forintnyi mezõgazdasági és könnyûipari árut is.

Van továbbá a tételek között egy 3 milliárd fölötti rendezetlen követelés az Alma Cider Kft. irányába. Ennek a cégnek az MNKH korábban többször nyújtott finanszírozást (az ilyen jellegû tranzakciók indokoltságára nemrég mi is rákérdeztünk, bár nem kaptunk részletes választ), viszont ezek szerint nem igazán jött be a biznisz. Ennek ellenére beszámolójában az MNKH azt írja, ha késedelemmel is, de be fogja tudni hajtani az összeget.

A kérdés csak az, hogy eleve miért támogatták meg egy ekkora, 3 milliárdos, aránytalanul nagy összeggel a cidertermelést. De igazából ezt a költõi kérdést, azaz hogy minek volt erre szükség, a fenti számok fényében az egész kereskedõházra vonatkozóan fel lehetne tenni.