A zöldség és gyümölcs termesztésére és szüretelése májustól októberig adna munkát, viszont egy-egy szüretre nagyon koncentráltan kell embert találni, a barackot vagy az almát például két vagy sokszor pár nap alatt kell leszedni. Rövid idõ alatt pedig ma szinte képtelenség összeszedni annyi embert, amennyi kell. A munkára pedig egyáltalán nem alkalmas mindenki, mert igaz, hogy nem kell a gyümölcsszüreteléshez szakképzés, de aki ügyetlen vagy nem megfelelõ a hozzáállása, az tönkreteszi a gyümölcsöt, amit így kilónként akár 15 forinttal olcsóbban lehet csak eladni.

Fotó: Komka Péter / MTI

Régen diákmunkásokkal ki lehetett pótolni a hiányzó helyeket és idén is ezzel próbálkoztak, ezen a nyár 20 százalékkal több diák dolgozott a földeken, mint tavaly. Ledó szerint viszont legalább 50 százalékos növekedés kellett volna, hogy minden üres helyet diákokkal töltsenek fel. A problémát az oldaná meg, ha a több pénzt tudnának ajánlani az idénymunkásoknak, vagy ha jobban tudnák gépesíteni a munkaerõ-igényes ágazatokat. Hollandiában például már van, ahol robotok szedik az uborkát, de egy ilyen rendszer kiépítését szinte senki nem engedheti meg magának ma Magyarországon.

Megoldás lehet még a külföldi idénymunkások alkalmazása, Spanyolországban például 2-300 ezer afrikai idénymunkás dolgozik minden nyáron, Lengyelországban pedig ukrán dolgozók szedik a gyümölcsöt. Ez viszont a kormány bevándorlás-ellenes retorikája mellett politikailag tûnik nagyon kényes megoldásnak.