A nagy bukó részben a jen felértékelõdése, illetve a júniusi brit népszavazás váratlan eredményét követõ negatív piaci reakciók miatt jött össze - írja az MTI. Az elõbbi azért tett be az alapnak, mert legtöbb befektetése dollárban van, miután pedig a dollár gyengült a jennel szemben, az alap által birtokolt részvények és kötvények jenben kifejezett értéke csökkent, részben függetlenül attól, hogy dollárban kifejezett árfolyamuk hogyan változott.

Ezek az adatok azt jelenti, hogy a nyugdíjalap 3,88 százalékos veszteséget könyvelhetett el április-júniusban az elõzõ negyedévi 3,5 százalékos csökkenés után. Ezzel a nyugdíjalap által kezelt vagyon értéke - 2014 júniusa óta elõször - 1300 milliárd dollár alá csökkent - írja az MTI.

A világ legnagyobb összeggel gazdálkodó nyugdíjalapjánál 2014-ben döntöttek arról, hogy fokozatosan 25-rõl 50 százalékra növelik a részvények arányát a portfólióban, a kevésbé jövedelmezõ, bár biztonságosabb államkötvények helyett. Idén június végére azonban elpárolgott minden nyereség, amelyet a 2014 októberében bevezetett agresszív befektetési stratégiával kezdetben összeszedtek.

Június végén a nyugdíjalap vagyonának 39,16 százaléka volt japán, 12,95 százaléka pedig külföldi államkötvényekben, a japán részvények aránya 21,06, a külföldieké pedig 21,31 százalékot tett ki. A második negyedévben a japán államkötvények 938,3 milliárd jen hasznot hajtottak, a külföldiek viszont 1520 milliárd jen veszteséget okoztak. A japán részvények értéke 2260 milliárd, a külföldieké pedig 2410 milliárd jennel csökkent három hónap alatt.

A japán államadósság a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 250 százalékát teszi ki, a helyzetet pedig a nyugdíjba vonulók egyre növekvõ száma tovább súlyosbítja. A japán népesség mintegy negyede 65 évesnél idõsebb, ez az arány 2060-ra várhatóan 40 százalékra nõ.

Ezért aztán különösen nagy problémát jelent, hogy a nyugdíjalap nem nõ, hiszen néhány éven belül jelentõsen emelkedni fog azoknak a száma, akiket el kell majd látni belõle.