Hosszméregetés

Siófokon 470, Õszödön és Szemesen 480 méter hosszúak a mólók – hozott ellenpéldákat a polgármester. Igaz, attól függ, hogyan számítjuk. A siófoki a parttól 283 méter hosszan nyúlik be, bár a partvonaltól délre még valóban húzódik a móló.

A szemesi az úgynevezett szárazulattól 328 méter, bár ha a partvonal képzeletbeli vonalát egészen a mólóig húzzuk, figyelmen kívül hagyva a vélhetõen a móló miatt feltöltött, jelenleg kempingnek helyt adó háromszög alakú területet, akkor a távolság 383 méter. A medertõl délre itt is kinyúlik a kikötõ, azt is figyelembe véve valóban kijön a 480 méteres hossz.

Balatonfenyves viszont mégiscsak rekorder: a mólópár hosszabbik oldala 537 méteres – a végén lévõ kanyarulat miatt nyúlik a vízbe 466 méter hosszan –, a rövidebbik 501 méteres, és a parttól számítva ez nyúlik a legtávolabbra, holtversenyben Balatonõszöddel.

„Itt nõttem fel, nekem is szokatlan látvány a kikötõ” – ismerte el Lombár, bár ez az érzés szerinte valóban nem több, mint a változástól való ösztönös idegenkedés.
Trutyi, mutyi, vagy csak hiszti?

A 300 férõhelyes vitorláskikötõt sokan amiatt támadják, hogy megváltoztathatja a természetes áramlásokat és eliszaposítja a Balatonmáriafürdõ felé esõ strandot, míg sokan valamiféle kormányközeli mutyit sejtenek a háttérben.

Fotó: Bõdey János

Lombár szerint a támadások alaptalanok: már 1997-ben Heves István vállalkozó felvetette a beruházást. A polgármester szerint tehát nem kapkodták el az elõkészületeket. Az azóta eltelt 19 év alatt senki nem ágált a kikötõ ellen, „mégis csodálkoztak, amikor megjelentek az elsõ dömperek”.

Õ úgy tartja, hogy Balatonfenyvesnek szüksége van a mólóra, mert önmagában a Balaton nem elég attrakció, hogy idevonzza a turistákat, kell még valami, ami idecsábítja az embereket. Az ígéretek szerint majdnem egész évben használható, 300 férõhelyes vitorlás kikötõ ilyen lehet – ehhez hasonló csak Kenesén van a Balatonon.

Az elsõ tervek 300 méter hosszú mólópárról és a partra keleti irányban eldõlõ, a parttal 45 fokos szöget bezáró építményrõl szóltak, ám Lombár szerint ezek csak ötletelések voltak, nem valódi tervek. A 45 fok szerinte egyébként is abszurd lett volna: egyrészt, mert akkor a sekély víz miatt jóval hosszabb mólószár kellett volna, másrészt, mert akkor a mólótól keletre lévõ nyaralók elõl vette volna el a szabad vízfelületet.
Vizsgálják az LMP-s feljelentést

Úgy látja, hogy csak a sajtó csinált ügyet a kikötõbõl, hozzá senki sem érkezett még panasszal. Az LMP feljelentéseit komolytalannak tartja, nem is véletlen, hogy Sallai Róbert Benedek országgyûlési képviselõ két bejelentését már el is vetették a hatóságok, míg Szél Bernadett társelnök természetkárosítás miatt tett feljelentését jelenleg is vizsgálják. Úgy véli, hogy ebbõl sem lesz semmi: a vízügyi hatóságtól és a kormányhivataltól minden engedélyt megkaptak. A mederrõl pedig a beruházás elkészülte elõtt és után is készítettek radarfelvételeket, ezekbõl látszik majd, hogy milyen hatással van az áramlásokra a két új mólószár.

A móló ellenzõi viszont épp az engedélyek gyors megszerzése miatt beszélnek mutyiról. Az Elõny Kft-t és így a beruházást vezetõ Deák Gábort pedig strómankodással vádolják, mert õ a Hospinvest-féle kórházprivatizációs botrányban szerzett nevet magának. Az orvos végzettségû vállalkozótól profilidegen a kikötõi beruházás.
Matolcsy unokatestvérének barátja is feltûnik

Aggályaikat erõsítette az is, hogy az építkezést Matolcsy György MNB unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja hitelezte. A Növekedési és Hitelbank még tavaly februárban 690 millió forint jelzáloghitelt adott a cégnek, ezt idén augusztus elején a bank még 192 millió forinttal toldotta meg. És ugyanez történt Deák másik balatoni érdekeltségénél, az alsóörsi kikötõnél: ott a 2015-ös 650 millió forintos NHB-hitelhez érkezett még egy 285 milliós jelzálog a hónap elején.
Deák kérdésünkre elmondta, hogy rég óta, közel húsz éve barátok Szemerey Tamással. Viszont állítja, a saját üzleti érdekeit képviseli, nem másét.

A 285 millió forintos alsóörsi hitelt nem csak az ottani beruházócégére, a Bright Side Yachting Kft-re terhelték, hanem az Investender Kft-re is. A céghez viszont se Deáknak, se üzlettársának, Kecskés Egonnak semmi köze: nem úgy Ducsai-Oláh Regina, a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt. fõigazgatójának férjének, Ducsai Ákosnak. Az Investender ráadásul Ducsai mellett egy svájci offshore-cég tulajdonában van.
Iszap volt, van és mindig lesz

Viszont a polgármester szerint az engedélyek megszerzése nem a mutyira utal. Szerinte épp azt mutatja, hogy a beruházás rendben van és nem kell iszaposodástól tartani.

„Én nem emlékszem rá, hogy iszaposabb vagy keményebb lett volna a meder, de több hatóság is mindent rendben talált, innentõl kezdve kár errõl vitatkozni” – mondta a polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy több nyaraló és helyi lakos is úgy tapasztalta, hogy Balatonmáriafürdõn eddig nem volt ilyen süppedõs a fenék. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a beruházó Elõny Kft. felelõsséggel tartozik a vízminõségért, ha mégis gondok lennének, akkor nekik kell majd gondoskodniuk a kotrásról vagy a megváltozott körülmények kezelésérõl.

Az áramlás alapján, ha valahol lehet iszaposodás, az a móló közvetlen közelében, a nyugati oldalon lehetséges, legfeljebb a móló hosszának háromszorosával egyenlõ szakaszon, tehát 1500 méteren. A 10 kilométerre lévõ Balatonmáriafürdõre már nem lehet hatással – mondta Deák Gábor. A kikötõt birtokló Elõny Kft. 70 százalékos tulajdonosa – 30 százalék üzlettársáé, Kecskés Egoné – úgy véli, ez egy-két éven belül kiderül, és szükség esetén eleget is tesz kotrási kötelezettségeinek.

Deák Gábor
Fotó: Bõdey János

Az eliszaposodás veszélyét õ nem is a kikötõben, hanem abban látja, hogy a Balatonfenyvessel szemközt lévõ Balatongyöröknél tíz éve megszûnt a rendszeres kotrás az iszapcsapdánál. A zagylerakóból az északi szél kiemeli az iszaplepényt, amely aztán a déli partszakaszon rakódik le.

A környezetvédelmi károkkal kapcsolatos riogatás indokolatlan. A kikötõ megépítését lehetõvé tette a Balatonról szóló törvény, amely Balatonfenyvest is megemlíti lehetséges helyszínként. Az egész Balaton a Natura 2000 része, így a vizsgálatok alaposak voltak. „Két évig ment az engedélyeztetés a környezetvédelmi hatóságnál, a vízügynél, a hajózási engedélyt is meg kellett szerezni, addig itt egy kapavágás nem történt” – mondta Deák, aki a kikötõ tulajdonosaként évi tízmilliót fizet az államnak, pusztán az objektum létéért – hiszen az állam a Balaton medrének tulajdonosa. „Ha mi törvénysértõ környezeti károkat okoznánk, nem újíthatnánk meg a mûködési engedélyünket” – mondta az üzletember.

A fenyvesi önkormányzat kikötõi beruházással kritikus képviselõje szerint azonban a szakvélemény tapasztalati tényezõkre épít, a már meglévõ kikötõket vizsgálva. "Csakhogy ilyen nagy kikötõ, ilyen speciális helyzetben, ekkora strand közelében nincs a Balatonon” – mondta Stamler József. Az egyetlen tanulmányt a Budapesti Mûszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke készítette. Ezt a százoldalas tanulmányt fogadta el a környezetvédelmi hatóság is.

Ez az anyag is elismeri egyébként, hogy a konkrét helyszín modellezésére nem volt mód.
Mennyibe kerül ez Balatonfenyvesnek?

Stamler szerint megvan a kockázata annak, hogy Balatonfenyves nagy terhet vesz magára a vállalkozással közösködve. A cég ugyanis a keleti, tehát a strand felõli mólószár bevételeinek felét és 30 hajóhelyet engedett át az önkormányzatnak. A képviselõ szerint félõ, hogy ezért cserébe a keleti móló karbantartási költségei is rá hárulnak, de Lombár szerint errõl nincsen szó. Az önkormányzat a világításhoz biztosítja az áramot és egy karbantartó fizetését állja, akinek a munkáltatója azonban az Elõny Kft. lesz. A bevételt a hamarosan megjelenõ hajótaxik bérleti díjai adják.

Lombár Gábor
Fotó: Bõdey János

A 30 hajóhelyet az önkormányzat a Balatonfenyvesi Vitorlás Egyesületnek adná tovább hatmillió forintért, de errõl egyelõre nem született megállapodás. A helyiek közül még a horgászokkal is meg kell egyeznie az önkormányzatnak. „A horgászokkal az a baj, hogy õk már szeretnék a kikötõrõl lógatni kukacukat, de ez egyelõre tilos” – közölte velünk Lombár, aki azt is elmondta, hogy a tervek szerint a strand felé esõ mólóról lehet majd horgászni, de csak a parttól messzebbi, bójákon túli részeken.

Lombár elismerte, elõzetesen nem lehet megbecsülni, hogy mennyi bevételt hozhat a településnek a kikötõ de mindenképp hasznot jelent, hogy kikötõnél már büfék és egy szálloda is nyílt – utóbbi szintén az Elõny Kft. tulajdona – itt pedig a helyiek dolgoznak. Így körülbelül 20-25 új munkahelyet hozott a móló.

A 300 férõhelyes kikötõ Deák reményei szerint öt év alatt érheti el a 90 százalékos telítettséget. Jelenleg tíz százalék körüli a kihasználtság, de ez az elsõ, nem is teljes szezonban nem meglepõ. Arra készülnek, hogy az elektromos hajók terjedése újabb bérlõket hozhat, ezért már az ilyen hajók feltöltését is lehetõvé tevõ infrastruktúrát építenek ki. Igen, ez most a gazdagok sportja,

Deák szerint természetes, hogy egy ilyen hosszútávú beruházás nem jöhetett volna létre állami és EU-s források nélkül. A kétszer 400 millió forint mellé eredetileg a cég 800 milliót tett volna, ehhez képest az egész kikötõi beruházás már 2,5 milliárd forintnál jár. Jelentõs tétel volt már az is, hogy a tervezett 8 méteres vasbetoncölöpök helyett végül 12 méteresek kellettek, több, mint amit terveztek, összesen 1100 darab. A móló kiépítéséhez szükséges 30 ezer köbméter kõ is több, mint amit eredetileg elegendõnek gondoltak.

A Balatonfenyvest 1991 óta irányító polgármester szerint a kiépülõ infrastruktúra újabb vállalkozási lehetõségeket hoz , „akinek ehhez érzéke van, él a lehetõséggel”. „Én nem hajózom, nem vitorlázom, semmi közöm nincs ehhez. Nem lesz ebbõl bevételem” – tette hozzá. Ugyan fiának van egy hajójavítással is foglalkozó cége, de a mólóhoz neki sincsen köze: Fonyódon él, a vállalkozás fióktelepe pedig Marcaliban van.

„Nekem teljesen mindegy, hogy a mostani vállalkozók sikerrel járnak-e, ha õk nem, akkor majd jöhet más a helyükre” – magyarázta meg, miért bízik abban, hogy hosszútávon sikeres lesz a marina. „Mi már rég nem leszünk itt, de a kikötõ állni fog.”