A cél, hogy a gyengébbek elbukjanak, az erõsek meg tovább erõsödhessenek a hatalmas, szmogtól fulladozó, és ezért az elektromos jármûvek iránt hatalmas kereslettel bíró kínai piacon. Az elekromosautó-fejlesztési lázat eddig a kormányzat is fûtötte: miután a környezetkímélõbb jármûvekre nemcsak a kereslet nagy, de az állami támogatások mértéke is, rengetegen ugrottak bele a bizniszbe a nagy haszon reményében. Eddig legalább kétmilliárd dollárnyi jüan érkezett a startupokhoz, és számos kínai milliárdos is befektetett a szektorban. Jelenleg nem kevesebb mint 4 ezer elektromos modell fejlesztése zajlik.

Elektromos autók egy pekingi parkoló töltõállomásán
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Mára pedig már attól tartanak, hogy túl sokan akarnak szerencsét próbálni, és megszaporodtak az alkalmatlan cégek. A kínai autóipar a gazdaság lassulásával egyébként is túlkapacitással küzd, azaz többet termelnek, mint amennyit képesek eladni. Ez pedig a profitrátákat is lenyomja, miközben a környezetvédelmi elõírások szigorítása növeli az autógyártás költségeit. Ez pedig hosszabb távon több autópiaci szereplõt is veszélybe sodorhat.

Ez a fajta, az erõsek kiválasztására irányuló iparpolitika egyébként nem ismeretlen, Ázsiában több másik ország, elsõsorban Japán és Dél-Korea is sikerrel alkalmazta. Azonban kérdéses, hogy Kínában, egy ennyire nagy piacon mi szükség van egy ilyen erõs állami beavatkozásra egy kezdeti stádiumban lévõ, fejlõdõ szektorban, ahol még nem látni tisztán, hogy kik lehetnek a leginnovatívabbak.

Mindenesetre egyelõre még nem nagy a tülekedés: eddig két elektromos autós cég kérte, hogy engedélyezzék számára a gyártást, és három további készül erre. Viszont a maradék 200 cégnek igyekeznie kell, mert ha tényleg csak tíz engedélyt adnak ki, akkor elég gyorsan be fognak telni a szabad kvóták. A Bloomberg által megkérdezett szakértõk szerint ugyanakkor már így is elég kaotikus a szabályozási helyzet, ami nem kifejezetten jó hír a kínai cégek világverõ álmaira nézve.