Az eltérés oka elsõsorban az, hogy Magyarországon az utóbbi idõben meglendültek a bérlakásárak, aminek több oka is van; például
az ingatlanok turisztikai típusú felhasználása,
valamint az, hogy a fiatalok elsõ körben inkább bérelnek, nem akarnak lakást vásárolni, hitelt felvenni;
na meg alacsonyak a bérek,
miközben az ingatlanpiac szárnyal.

Magyarországon jelenleg a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresõs modell lakhatásra fordított költsége. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy 70-80 négyzetméteres bérelt lakásra a teljes bevételünk majdnem felét rá kell szánni. Nyugat-Európában ez 25 vagy az alatti százalék is lehet - mondta Ditróy.

Az elemzõ arról is beszélt, hogy míg nálunk közel 90 százalék körül van a saját tulajdonú ingatlanban élõk aránya, addig ez máshol jóval alacsonyabb. A nyugat-európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban 50 százalék környékén van ez a mutató. Viszont az egykori keleti blokk országaiban a magyarhoz hasonló, Romániában például 90 százalék fölötti.

Ez a mutató azért fontos, mert egy olyan országban, ahol milliószámra élnek emberek különbözõ minõségû bérlakásokban, a jól átgondolt feltételekkel mûködõ piacnak megvannak a hagyományai is - mondta Ditróy Gergely. Más szóval arról van szó, hogy nálunk emiatt rosszabbul mûködik a lakáspiac.