Öntik ki az ablakon a pénzt a kereskedõházak

A Magyar Nemzeti Kereskedõház szerdán közzétett beszámolójából kiderült , hogy ebben a formában biztosan nem éri meg az országnak fenntartani a külföldi kereskedõházak rendszerét: az MNKH Zrt. hatmilliárd forintos mínuszt termelt tavaly, miközben teljes mûködése alatt kevesebb mint fele ekkora, 2,8 milliárdos hasznot hajtott a magyar vállalkozásoknak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt. által szervezett magyar-szerb üzleti fórumon a fõvárosi Kempinski Hotel Corvinus szállodában 2015. július 1-jén.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A külügy alá tartozó cég, amelyben több Szijjártó Péterhez közel álló, ám szakértelemmel nem rendelkezõ ember is pozícióhoz jutott, eddigi mûködése során összesen 8,5 milliárd forint közpénzt költött el. Alkalmazottai átlag bruttó 880 ezer forintot keresnek, és évi több milliárdos tétel megy a külföldi kirendeltségek fenntartására is, de alig van olyan ország, ahol ezek említésre méltó hasznot hajtanának.
Jobb fizetésért sincs már munkás

Hiába az egyre több ágazatban jellemzõ béremelés, továbbra sem enyhül a munkaerõhiány Magyarországon. A héten arról érkeztek hírek, hogy továbbra sem vonzó eléggé a boltosmunka, júniusban nem nõtt az alkalmazottak száma  az üzletekben az év elejéhez képest. Pedig nem csak a Lidl-ben - ahol már 300 ezres bruttóra számíthatnak az alkalmazottak - nõnek a bérek, 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, míg egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10 százalékos átlagos emelést jelent. Hogy melyik áruházban pontosan hogy fizetnek, azt ebben a cikkünkben  néztük meg.

A bolti alkalmazottakon kívül az idénymunkás is hiánycikké vált a nyáron: becslések szerint 50-80 ezer ember hiányzik a zöldség-gyümölcs ágazatból, jelenleg szinte ott tartunk, hogy nincs ember, aki leszedje az érett termést. A késlekedés súlyos károkat okozhat a gazdáknak, mivel némely termény esetében 1-2 nap is sokat számít minõségben, és ha nem találnak a megfelelõ idõpontban munkaerõt, már csak olcsóbban tudják eladni az árut.
Mészáros Lõrinc nyaral és nyaraltat

Alig telik el úgy hét, hogy ne kerüljön a sajtóba Mészáros Lõrinc egy-egy újabb húzása, mostanra is jutott két érdekesség a felcsúti polgármesterrõl.

Fotó: Sióréti Gábor / Magyar Narancsnak

Egyrészt kiderült, hogy Mészáros megállíthatatlanul terjeszkedik tovább a szállodaiparban, a bukott brókercégek hagyatékaként maradt hotelek és az alcsúti Habdsburg-kastély felvásárlása után ezúttal a balatonalmádi Hotel Ramadát szerezte meg. És akkor a szintén nem túl rég bejegyzett horvátországi ingatlanfejlesztõ-cégérõl még nem is beszéltünk.

És ha már Horvátoszág, a másik izgalom Mészárossal kapcsolatban az volt, hogy bár rendelkezik ott egy luxusnyaralóval, most mégsem ebben nyaralt, hanem egy 1,4 milliárdos jacht fedélzetén fényképezte le a Mancs fotósa Zadar közelében. A 35 méter hosszú, fitnessteremmel és sok más extrával ellátott hajót elvileg 2015 óta két máltai magánszemély birtokolja. Logikus lenne, hogy Mészáros kibérelte, de a fedélzetén hivatalosan csak a tulajdonosok és vendégeik tartózkodhatnak, mivel nyilvántartott kategóriája szerint bérbe nem adható.
Necces lesz az online kasszák kiterjesztése

A NAV a korábbi sikereken felbuzdulva tovább növelné az áfabeszedés hatékonyságát, de mindez nem megy zökkenõmentesen. A héten kiderült, hogy bár elvileg október 1-jétõl már élnie kellene az online pénztárgépeknek újabb 30 ezer szolgáltatónál (többek között masszõröknél, autószerelõknél), egyelõre nem is lehet olyan gépeket kapni , amelyek megfelelnek a célnak. A hatóság korábban elõírta, hogy az újonnan a körbe kerülõknek már eggyel fejlettebb konstrukciójú kasszát kell beszerezniük, csakhogy most még ezt sehol nem lehet beszerezni.

Fotó: Kallos Bea / MTI

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal szerint náluk eddig két új típusú kassza engedélyezését kérték, de még mindkét típust vizsgálják, a NAV-val együtt. A pénztárgépekkel foglalkozó források szerint egyáltalán nem garantált, hogy idõben átfut a folyamat, az ellenõrzésre benyújtott gépeket ugyanis senki nem tudja rendesen tesztelni.

A NAV másik új csodafegyvere, amit a héten szellõztették meg, hogy 2017  júliusától minden százezer forintnál nagyobb összegû adót tartalmazó számla adatai beérkeznek majd a hivatalhoz. A gazdaságfehérítõ intézkedés lényege, hogy az elektronikus számlázást összekötik a korábban bevezetett ekáer-rendszerrel, így azonnal látni lehet majd, ha két gazdasági szereplõ valójában csak papíron kötött üzletet, áfacsalás céljából.
Ezekrõl se maradjon le:
68+5 milliárdot osztanak szét kutatás-fejlesztési illetve startup-támogatásként magyar cégek között
Magyarországra jöhet egy híres amerikai sportbár-láncolat
Rekordösszegû, 100 millió forintos bírságot kapott a Tigáz, a cég a bírósághoz fordul
Átrendezheti a médiapiaci erõviszonyokat Európában a Google-adó 2.0
Furcsa cégeket és kapcsolatokat talált a 444 az orosz ügyfeleknek árult letelepedési kötvények szerzõdéseit bújva
361 millió forint rendkívüli támogatást kap a szigetszentmiklósi fociakadémia
33 millió forint agrártámogatás maradt ki a parlamenti képviselõk vagyonnyilatkozataiból
Drágán mulatoznak a minisztériumi alkalmazottak, fél év alatt 2,6 milliárd ment reprezentációra.
A minisztériumi költéseknél más érdekesség is adódott a héten, kiderült például, hogy az NGM három havi munkára 8 millió forintot fizettek ki egy elemzõnek, hogy az önkormányzatok számlavezetését tanulmányozza.