A válság óta most van pénz lakosságnál, szóval a vállalkozások jelentõs része léphet most a tõzsdére, száz tõzsdeképes cég is van az országban, magyarázta. Az MKB adatai szerint a magyar vállalatok jelenleg inkább tartanak tõzsdétõl, az átláthatóság, a bizonytalanság vagy magas költségek miatt. Ráadásul nem is motiváltak, hogy így finanszírozzák magukat, a vállalatok több mint fele vissza nem térítendõ támogatásokban gondolkozik, de mostanában van rengetek fajta kedvezményes hitel, lízingmegoldás és egyéb, olcsó finanszírozási lehetõség is.

Állami támogatásokra várnak, NHP-ra, Eximbankra és hasonlókra. Balog most úgy gondolja, hogy ez hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható hozzáállás, majd részletesen végigmondta a vállalatok tõzsdére lépésének lehetséges elõnyeit.

Az MKB-t az állami mentõöv és a szanálás után egyébként is 2019 végéig muszáj lesz tõzsdére vinni, szóval az is kiderült, hogy õk már most próbálnak jól mûködtetni egy kereskedelmi bankot és transzparensen is akarnak mûködni. A korábban MNB-alelnök, még korábban NGM-államtitkár Balog egyébként mérsékelt meglepetésre a zavaros privatizáció után is maradhatott az MKB vezére. És a titokzatos új tulajdonosok nagylelkû vezetõi jutalmazási programja révén maga is részesedni fog az MKB tõzsdére vitelébõl.