A magyar szállodák kihasználtsága tavaly történelmi rekordot ért el 54 százalékkal. Ezen belül a budapesti szállodaszobák közel háromnegyedét (átlagosan több mint 69 százalékát) kihasználták, ami 12 százalékponttal több, mint 2000-ben volt. Ezek a számok európai összehasonlításban a legjobb 10 között vannak  – mondta Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) fõtitkára.

Ugyanakkor a budapesti szállodák átlagos szobaárainál csak öt kelet-európai fõváros (Pozsony, Varsó, Szófia, Vilnius és Riga) olcsóbb az STR szállodapiaci jelentésében vizsgált 31 európai fõváros közül. Ha nemcsak a fõvárosi, hanem az országos átlagárakat vesszük, akkor a magyarországi szállodáknál csak Bulgária, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia szállodái olcsóbbak. Az ötcsillagos hotelek nettó szobaárai nem változtak 2000-hez képest, a négycsillagosoké átlagosan 11 százalékkal emelkedtek, míg a háromcsillagosoké 53 százalékkal nõttek.

A magyarországi szállodákban tavaly az elsõ fél évben átlagosan bruttó 16 743 forintba (nettó 14 189 forintba) került egy szoba éjszakánként. Ez idén az elsõ fél évben 636 forinttal nõtt a KSH adatai szerint.

Magyarország továbbra is „olcsó desztinációnak” számít a külföldi turistáknak, mert a Malév csõdje óta a fapados légitársaságok döntõen korlátozott fizetõképességû vendégeket vonzottak Budapestre.

Az alacsony áraknak az az elõnyük, hogy sok külföldi turista érkezik az országba: a szállodákban a külföldivendég-éjszakák részaránya mintegy 10 százalékkal, 55 százalékra nõtt a belföldiekkel szemben az elmúlt 15 évben. Ám ebbõl a növekedésbõl kizárólag Budapest profitált. A vidéki szálláshelyeken tavaly is nagyjából annyi külföldi vendég volt, mint 15 évvel ezelõtt, annak ellenére, hogy eközben a vidéki szállodai szobakapacitás 40 százalékkal nõtt, számos fürdõfejlesztés történt, konferenciaközpontok épültek, és bõvült az autópálya-hálózat.

A fõvárosban az alacsony fizetõképességû keresletnek megfelelõ kínálat alakult ki. A turista-, az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálatában robbanásszerû a növekedés. 2010 óta ezekben a szállásokban kiadó szobák, helyiségek száma több mint megnégyszerezõdött, a külföldivendég-éjszakák száma a kilencszeresére emelkedett.

A KSH adatai szerint a fõvárosban 2015-ben 4047 lakásnak volt rövid távú kiadásra vonatkozó engedélye, az Airbnb-n pedig több mint ötezer, a Bookingon nagyjából kétezer lakást hirdettek bérbeadásra. Miközben a turista- és az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálata ugrásszerûen nõtt, 2010-15 között Budapesten a szállodai szobák száma csak 5 százalékkal lett több.

Üzleti célú magánszállások forgalma Budapesten (KSH)
szobák száma    külföldi vendégéjszakák száma
2010    2123                         131 587
2011    2541                         144 983
2012    3409                         279 908
2013    3476                         395 146
2014    5377                         743 457
2015    8848                       1 106 099

2000 óta a szállodai szobák száma országosan mintegy 40 százalékkal lett több, vidéken fõleg állami és európai uniós támogatással, a fõvárosban magánbefektetések révén. Az új hotelek nagyobb része négycsillagos, így míg az átlagos csillagszám 2000-ben még 2,95, 2012-ben már 3,6 csillag volt, és azóta ez tovább emelkedett – írja a szállodapiac 2016-os helyzetértékelésében az MSZÉSZ.

A magasabb kategóriájú szállodák részarányának növekedése miatt is tekinthetõk alacsonynak a szobaárak.

Olcsóság helyett úgy is fogalmazhatunk, hogy a hazai szállodák ár-érték aránya elég jó.

Például a Bank Austria júliusi kimutatása azt állapította meg, hogy Magyarországon az osztrák állampolgárok 100 euróért átlagosan 172 eurós értékû szolgáltatást kapnak, és ennél jobb ajánlat nincs Európában.

Tovább árnyalja viszont a képet, hogy 2008-ban még a szállodákban regisztrált külföldi vendégek közül minden hatodik (16 százalék) üzleti céllal érkezett, tavaly már csak minden 17. (5,6 százalék). Miközben csökkent a nagyobb fizetõképességû üzleti utazók száma, nõtt a kisebb költõképességû, szabadidõs turistáké.

A négycsillagos szállodák (+13,9 százalék) és a közösségi szálláshelyek (+12,7) után a gyógyszállók forgalma (+10,3) nõtt leginkább tavaly, ez utóbbiak foglaltsága volt a legnagyobb. A fõváros után a külföldi vendégek legkedveltebb célpontjai továbbra is a fürdõvárosok, elsõsorban Hévíz és Bükfürdõ, a belföldi turisták viszont leginkább Hajdúszoboszlót, Zalakarost és Gyulát keresik fel.
Többet nyaralunk már idehaza

Míg a Magyarországra látogató külföldi vendégek kétharmada budapesti, egyharmada vidéki szállodákban száll meg, addig tíz belföldi vendégbõl kilenc vidéki hoteleket keres. Így a vidéki szállodák életben maradásához elengedhetetlen a belföldi turizmus növekedése.

2000–2015 között a belföldi vendégéjszakák száma több mint kétszeresére (229 százalék) nõtt a vidéki szállodákban, miközben a külföldieké 15 év alatt szinte nem változott. A növekedésben fontos szerepet játszik a Szép kártya: nagyjából minden ötödik magyar szállodavendég pihenõkártyával fizet, és ez országos adat, tehát ha csak a vidéki szállodákat vesszük, ott még több belföldi vendég használja a Szép kártyát.

Jelentõs átalakulás figyelhetõ meg abban is, hogy mely országokból érkeznek a vendégek a magyar szállodákba.

15 év alatt a német vendégéjszakák száma a felére csökkent, bár még mindig õk jöttek a legtöbben tavaly, majdnem másfél millióan.

A legdrasztikusabban, közel 70 százalékkal a Balatonnál csökkent a Németországból érkezõk száma, de a régió az osztrákok és a svájciak körében is veszített vonzerejébõl. A német nyelvterületrõl érkezõ vendégek helyét a csehek, a szlovákok és az oroszok vették át.
A cseh és a szlovák vendégek száma a hétszeresére, az orosz és az ukrán vendégeké több mint a hatszorosára nõtt 2015-ben 2000-hez képest.

Ugyanannyi külföldi érkezett tavaly is a Balatonhoz, mint az ezredfordulón.
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A „magyar tenger” továbbra is a magyarokból él

A Balaton külföldi vendégeinek körében tehát jelentõs átrendezõdés volt, azonban a balatoni szállodák külföldi vendégforgalma nem nõtt a 15 év alatt: a „magyar tenger" továbbra is a belföldi turizmustól függ. A próbálkozások ellenére a Balaton még mindig nagyon szezonális. Két nyári hónapban – júliusban, augusztusban – keletkezik a szállodák éves árbevételének mintegy 40–50 százaléka. Ugyanakkor egy egész évben nyitva tartó hotel beruházása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy megyeszékhelyen vagy a fõvárosban. Ráadásul a Balaton nem tud versenyezni a pénzesebb külföldi vendégkör megnyerésében a tengeri üdülõhelyekkel, például Horvátországgal, Görögországgal vagy – ha éppen nincs terrorveszély – Tunéziával és Egyiptommal.

A szomszédos országokból – elsõsorban Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Lengyelországból – érkezõ vendégek jellemzõen inkább a vidéki hoteleket keresik fel: nyáron fõleg a balatoni régiót, egyébként pedig a gyógyfürdõket.

A budapesti szállodákban viszont inkább a britek lettek többen: tavaly háromszor annyian szálltak meg a fõvárosban, mint 15 évvel ezelõtt. Õket jellemzõen a buliturizmus vonzza, a fesztiválok, a koncertek és a romkocsmák Budapestje, ahol a szigetországhoz képest körülbelül harmadáron tudnak enni és alkoholt venni. A lengyelek és az oroszok is közel háromszor annyian jönnek Budapestre, mint az ezredfordulón.

Elsõsorban a jobb kihasználtság és a magasabb szobaárak miatt a szállodákban egy szobára tavaly átlagosan 70 százalékkal nagyobb bevétel esett, mint 15 évvel ezelõtt.

2000 óta viszont nagyjából 93 százalékot romlott, inflálódott a pénz értéke Magyarországon. Ráadásul a szállodai szobakiadás és a vendéglátás áfakulcsa is nõtt idõközben: elõbbi 12-rõl 18, utóbbi 27 százalékra. (A szobakiadás adója volt 20 százalék is, 2009 közepén került a kedvezményesebb 18 százalékos sávba.)

Ezért a szállodások már évek óta lobbiznak áfacsökkentésért. Ez jövõre részben meg is valósul, hiszen a vendéglátás áfáját a kormány 18 százalékosra csökkenti, majd 2018-ban 5 százalékosra, amihez még egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás tartozik.
A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek megoszlása (2015)

Ez a szállodák jövedelmezõsége szempontjából kedvezõ. A szállodák árbevételének azonban jóval több, mint fele szobaárbevétel, vagyis igazából az segítene, ha a szobakiadás jelenlegi 18 százalékos áfakulcsa csökkenne – mondta Kovács István. A szállodaszövetség fõtitkára megjegyezte: 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. már kidolgozott egy javaslatot. Eszerint a szobakiadás áfakulcsát 6 százalékosra lehetne csökkenteni, és a forgalom szerint további 5 százalékos illetéket fizetnének a szállodák a költségvetésbe, amit a nemzetközi reklámra kellene költeni.