A NAV arról kapott adatokat, hogy tavaly és tavalyelõtt hány magyar sofõr dolgozott az Ubernek, és hogy nekik mekkora volta a forgalmuk. Az adatokat a NAV össze fogja vetni a sofõrök adóbevallásaival, hogy kiderüljön, ha valaki eltitkolta a jövedelmének egy részét, de az már elõzetesen is látszik, hogy 2015-ben a sofõrök összesen egymilliárdot meghaladó forgalmat bonyolítottak, ami fejenként átlagosan nagyjából egymillió forintot jelent.

Azok, akik nem a teljes forgalmuk után fizettek adót, még most is pótolhatják a mulasztásukat: elkészíthetik a hiányzó adóbevallásukat vagy korrigálhatják a korábban leadott adatokat.

Ez volt egyébként az elsõ eset, hogy egy multi cégrõl egy másik ország adóhatóságától kapott adatot a NAV. Tamásné Czinege Csilla helyettes államtitkár a lapnak azt mondta, lehet majd ilyesmire számítani más iparágak és cégek esetén is.

Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív igazgatója azt mondta, az Uber budapesti mûködésébõl származó bevételének oroszlánrészébõl az autós partnereink részesültek, a bevételek pedig a helyi gazdaságot gyarapították. Több mint 1200 autós partnerünk volt, akik jelenleg már nem élvezhetik az Uber nyújtotta szolgáltatást, a tevékenységükbõl nem származik jövedelmük, valamint adót sem fizetnek.

Fekete szerint a sofõrjeik anyagi körülményei különbözõek voltak kizárólag õk tudhatják, hogy milyen más forrásokból származik bevételük, illetve hogy az adójukból mekkora rész írható le költségként. Az, hogy mennyit adóztak, kizárólag rajtuk múlt, hiszen egyéni vállalkozóként, független szerzõdéses partnerként valamennyien a saját adózásukért feleltek.

Az Uber nemrég panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál Magyarország ellen, mert a cég szerint kifejezetten az ellehetetlenítésük volt a célja annak a törvénymódosításnak, ami most júliusban lépett életbe. Miután júniusban a parlament egy törvénymódosítással gyakorlatilag lehetetlenné tette az Uber mûködését, már elindult a pletyka, hogy a cég bedobja a törölközõt, és befejezi online közösségitaxi-szolgáltatását Budapesten. Bár eleinte tagadták, július közepén végül csak bejelentették: a törvény életbe lépésének napján, július 24-én határozatlan idõre felfüggesztik a szolgáltatást.

Ezt azzal indokolta a cég, hogy nem tudnak eleget tenni a taxicégekre szabott diszpécserszolgálati szabályoknak. Próbáltak megállapodni a kormánnyal, de szerintük erre nem volt fogadókészség. Így tehát a hónapok óta hömpölygõ, tüntetésekkel és nyilatkozatháborúval tarkított ügyben végül gyõzött a kormány és a taxislobbi. És az Uberrel kapcsolatos jogos bírálatok ellenére az azért elég nagy kár, hogy ezzel sikerült bebetonozni az eleve pocsék taxiszabályozást, amivel pont a fogyasztókat szívatják meg. Függetlenül attól, hogy azért a világ más tájain is elég keményen küzdenek a cég ellen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy tálalta a dolgot, hogy az Uber azért vonul ki, mert nem hagyják adót csalni. Az Uber 2014-ben indult Budapesten, az utazásmegosztó szolgáltatás ellen azóta a taxitársaságok és az érdekvédelmi szervezetek több demonstrációt tartottak.