„Az év elsõ felére meredek csökkenés volt jellemzõ, de ez nem elszigetelt, magyarországi jelenség volt, hanem az egész Európai Uniót érintette” – mondta a folyamatról Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a mostani magasabb felvásárlási árak nem nevezhetõk magasnak, ezért nem is számítanak meglepõnek, inkább az elmúlt másfél-két évre volt jellemzõ a piaci zavar.

Kínára cserélték Oroszországot

Az uniós és a magyarországi élõsertés-kivitelre a közelmúltban a legnagyobb hatással az orosz piac megszûnése volt. Oroszország elõször a sertéspestisre hivatkozva az egész unióból leállította a behozatalt, majd ezt tovább fokozta az élelmiszer-embargó.

Az EU sertéshús-kivitelének mintegy negyedét az orosz piac tette ki, amelynek kiesése túlkínálatot és zuhanó árakat hozott.
Magyarországon kevésbé volt jelentõs az oroszországi export, de mivel a sertésárak szorosan követik az uniós, fõleg a német tarifákat, az árváltozás minket sem került el. A javulást az elsõ félév második felében beindult kínai export hozta meg, ennek hatására nõttek a felvásárlási árak.

A fellendülést megelõzõ, nem ritkán önköltség alatti árakra az ágazat szereplõi kétféleképpen válaszoltak. Egyesek megpróbálták máshová eladni a sertéshúst, és ez többnyire sikerült is: a kiesõ orosz mennyiséget távol-keleti piacok vették át, Magyarország esetében leginkább a japán és a kínai értékesítés nõtt. Másfelõl
a tenyésztõk egy része az állomány csökkentésével vagy felszámolásával reagált,
ami számokon is látszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júniusban 3,025 millió sertés volt Magyarországon, ami 100 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Jó, ha idén nem lesz ráfizetés

„Bár a folyamat nem örvendetes, ez önmagában nem igazán jelentõs változás, sokkal súlyosabb fejlemény, hogy egy év alatt tíz százalékkal csökkent a kocák állománya” – mondta Éder Tamás. Igaz, az anyaállatok számának visszaesése nem feltétlenül jelent ugyanekkora csökkenést a hízók számában, de így is szükség lesz egy-másfél évre, hogy a kiesést pótolni tudják.

Menczel Lászlóné szerint a kínai kereslet tartósnak ígérkezik. De ha az év további részében meg is marad a lendület, csak annyit jelent a sertéstenyésztõknek, hogy nem lesz ráfizetéses az üzlet, és ellensúlyozni tudják az év elsõ felében elkönyvelt mínuszokat. Noha a jelenlegi árak 10-15 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelõttiekhez képest, ahhoz, hogy a sertéstartási kedv számottevõen javuljon, hosszabb távon is nyereséggel kecsegetetõ feltételek kellenek.

Éder Tamás hozzátette, valószínûleg a legrosszabb hatékonysággal dolgozó tenyésztõk estek ki az elmúlt idõszakban, és a jobbak maradtak. A javuló kilátások miatt lehetséges, hogy õk újabb kocákat állítanak be a tenyésztésbe, és az uniós sertéstelep-fejlesztési támogatások miatt is valószínû, hogy a következõ idõszakban gyarapodni fog a hazai sertésállomány. Akkora növekedés viszont nem várható, hogy teljesüljön a kormány célja, miszerint 2020-ra megdupláznák, azaz 6 millióra növelnék a sertések számát.
A fogyasztói árak is magasabbak lesznek

A felvásárlási ár emelkedése a fogyasztók szempontjából sem közömbös, a boltokban és a hentesnél is többet kell fizetni a sertéshúsért. Az év eleji áfacsökkentést a kereskedõk átadták a fogyasztóknak, ráadásul ehhez alacsony felvásárlási árak társultak. A terméktanács fõtitkára szerint
jelenleg 10 százalékkal magasabb a sertéshús fogyasztói ára, mint az év elején volt, vagyis mérséklõdött az áfacsökkentés hatása.
Igaz, még mindig kedvezõbbek az árak, mint tavaly decemberben voltak. Éder Tamás „szolidan emelkedõ” fogyasztói árakra számít a jövõben a tõkehúsok és a húskészítmények terén, bár az élõsertés magasabb felvásárlási ára pár hónapos csúszással jelenik meg a kiskereskedelemben.