A bíróság álláspontja szerint a nevezett jogszabályok az alaptörvénybe ütköznek és sértik az ENSZ alapértékeit is. Amennyiben az AB helyt ad a bíróság kérésének, a precedensértékû döntés következtében kényszerû fordulat jöhet a kormány birtokpolitikájában.

Kishantos kálváriája 2013-ban kezdõdött, amikor a nonprofit társaság által 21 éven át mûvelt területre kiírt állami földbérletpályázaton nem szavaztak további bizalmat a biogazdaságnak, helyettük nyolc másik ember között osztották szét a földeket. Az eset óriási közfelháborodást váltott ki, mivel Kishantos a hatalmas biogazdaság mellett nemzetközi szinten elismert, dán mintára kialakított népfõiskolát is fenntartott.

A kishantosiak már több pert is nyertek különbözõ állami szervek ellen, a FM-ról kimondta a bíróság, hogy hazudott az ökogazdaságról, a Kúria pedig úgy döntött, jogtalanul adták bérbe a földeket.