A konferenciára meghívott vezetõk közül a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székébõl az MKB Bank élére érkezett Balog Ádám volt a leginkább optimista, szerinte Magyarországon most rend van a bankrendszerben, a gazdaságban az uniós források, a jegybanki és állami programok miatt még pár évig növekedési potenciál is van, és a magyarok egyre inkább hajlandóak hiteleket fölvenni, így jó évek elé néz a magyar bankszektor.

A többi felszólaló viszont annyival árnyalta a helyzetet, hogy bár tényleg egyre több hitelt helyeznek ki a bankok, a bevételeik nem növekednek, évek óta csökkennek és még pár évig csökkenni is fognak az alacsony kamatkörnyezet miatt. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint még két-három évig biztos csökkennek is a bevételek, a befektetõk viszont raknak pénzt a bankokba, mert még mindig jobban teljesítenek, mint más vállalkozások.

Mindenki a kamatnövekedést várja, a kérdés az, hogy ki bírja ki odáig

– mondta az Erste vezetõje. Heinz Wiedner, a Raiffeisen vezérigazgatója szerint  a bankoknak  hozzá kell szokniuk ehhez az új környezethez. Szerinte az egyelõre nem fenyeget, hogy bankok válságba kerülnek az alacsony bevételek miatt, ráadásul a szabályozás is annyit szigorodott a válság óta, hogy nehezebben mennek tönkre a bankok, de szükség van alkalmazkodásra.

Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója szerint a konszolidáció tudna valamit segíteni a magyar bankoknak, mert jelenleg túl sokan vannak a piacon. Ez azért is érdekes a Budapest Bank vezetõjétõl, mert a másfél éve államosított bank eladósorban van. A kérdésre, hogy vajon a híresztelések szerint  az MKB veheti-e meg a Budapest Bankot, Balog Ádám azt mondta, hogy az MKB, mint nemrég szanált bank, még szigorú EU-s felügyelet alatt mûködik, a Budapest Bank felvásárlásához ezért számos olyan engedélyre lenne szüksége, ami jelenleg nincs meg.