Az egymást követõ évek statisztikából kiderül, hogy a teljes magyar lakosság csak egy szûk rétege (13-18 százalék) az, aki a vizsgált idõszakban legalább egyszer vásárolt hamis terméket, vagy legalábbis ennyien vannak azok, akik bevallják.

Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index

Az idei felmérésen a fogyasztók által adott válaszok alapján ez az arány az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja. A kapott eredmények alapján ugyanakkor az is megfigyelhetõ, hogy a fogyasztók érdeklõdése a különbözõ termékkategóriák iránt korántsem egyforma. A legkelendõbb idén is a hamis ruha volt 16 százalékkal, ami a tavalyi adatokhoz képest 4 százalékpontos csökkenést jelent. Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt saját bevallása szerint, míg hamis gyógyszereket 1 százalékuk, jogsértõ CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalék.

A kutatás külön kitért az illegális letöltésekre is: idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, hallgatott szerzõi jogot sértõ tartalmakat. Az adatokból valószínûsíthetõ, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértõ fogyasztását.

Ugyanakkor érdekes eredmény, hogy 2015-höz képest ismét növekedett a legális letöltési lehetõségek ismertsége az internethasználók körében. Az idei szám a 2014-es arányhoz közelít, ugyanis míg 2015-ben 59 százalék tudott ilyen lehetõségrõl, 2016-ban már 77 százalék volt tisztában olyan legális forrásokkal, ahonnan letöltheti a kívánt tartalmat.

A tanulmányból az is kiderül, hogy 2016-ban a válaszadók kétharmadának választásában az játszotta a döntõ szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. A megkérdezettek 54 százaléka azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minõségével, 44 százalék pedig azt, hogy nem törõdött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett.

Termékcsoportonként nagyon eltérõek a vásárlók jellemzõi: a hamisított ruhák és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségûek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsõsorban közép-magyarországiak és 30 év alattiak. A jogsértõ zenék, filmek és szoftverek tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.