Cseresnyéssel ellentétben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nemrég még azon kesergett, hogy most már tényleg általános a munkaerõhiány az országban: míg korábban csak egyes szakmákban és jellemzõen a nyugati országrészben nem volt elég munkás, addig mára már szinte minden iparágban és az ország egész területén problémát jelent a cégeknek alkalmazottakat találni.

De már hónapok óta számos szakmai szervezet panaszkodik erre, legutóbb például arra derült fény, hogy már a faiparban sem találnak dolgozókat, mert mindenki külföldre megy, de hasonló problémával küzd az informatikai szektor is, ahol helyenként már 400 ezres kezdõfizetéssel próbálnak szakembert csábítani a cégek. Még a hivatalos statisztikák szerint is több tízezer betöltetlen állás van ma Magyarországon, és a szakmai szervezetek szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

A kormány ezzel szemben inkább azt szokta hangoztatni, és ez amúgy való igaz, hogy a foglalkoztatás is rekordokat dönt, bár ehhez hozzá kell számolni, hogy mintegy negyedmillióan közmunkások, akikkel jellemzõen nem túl értelmes munkákat végeztetnek ahelyett, hogy segítenék õket visszatérni a munkaerõpiacra.

Mindazonáltal Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban tartott beszédében a kormány két nagy találmányát, a szakképzési rendszer átalakítását és a duális képzés kialakítását hirdette, mint ami majd felvirágoztatja a magyar munkaerõpiacot és Magyarországot. Amivel csak az a baj, hogy ezek jellemzõen alacsonyabb hozzáadott-értékû munkákra készítik fel a fiatalokat, míg Magyarországnak pont hogy inkább egyre több magasabban képzett emberre lenne szüksége ahhoz, hogy gazdaságilag szintet lépjen. Persze lehet, hogy a magasabban képzettek sem oldanák meg a bajokat, hiszen õk is külföldre mennek dolgozni.

Az MTI híre szerint egyébként Cseresnyés mellett Békéscsabán felszólalt Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott is, aki elmondta, hogy 9 járásban 1,7 milliárd forintból szerveztek az elmúlt hetekben képzési és állásbörzéket, amelyeken összesen 2773 álláskeresõ jelent meg, és 501 munkáltató ajánlott 1507 állást. Örömét fejezte ki, hogy 408-an találtak munkát, 156-an pedig valamilyen képzésre jelentkeztek.

Ez azt jelenti tehát, hogy 1,7 milliárd forintból juttattak álláshoz vagy képzéshez 564 fõt. Ez pedig azt jelenti, hogy
3 millió forintért sikerült egyetlen embernek munkát találni.

Ez a gazdaság munkaerõéhségének fényében nem valami jó arány. Egyúttal azonban azt is jelzi, hogy – amennyiben a pénz nem lenyúlva lett – elég erõs a strukturális munkaerõhiány is Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy bár sok az üres munkahely, ezekre nincsenek megfelelõ jelentkezõk, míg akik állást keresnek – õk is vannak több mint 200 ezren –, azok nem a megfelelõ képzettséggel rendelkeznek azokhoz az állásokhoz, amelyekre igény van. Ebben egyébként tényleg segítene a szakképzés izmosítása, bár elsõsorban a felnõtteket érinti a probléma, tehát átképzésre is többet kellene költeni.