A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint  2060-ra a jelenlegi 2 millióról 2,4 millióra nõ majd a nyugdíjasok száma, miközben a munkaképes lakosok száma a jelenlegi 6,2 millióról 4,3 millióra csökken. Most 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva már 4 dolgozónak 6 másikat kell eltartania.

Figyelemre méltó az a számítás is, amely szerint, ha ma átlagbért keresve mennénk nyugdíjba, bevételeink 17 százalékkal csökkennének. A kiesés a következõ évtizedekben viszont akár 34,5 százalékra is emelkedhet. Ha tehát valaki a jelenlegi átlagbérként kézhez kapott csaknem 150 ezer forintból szeretne nyugdíjas korában is megélni, akkor havonta mintegy 52 ezer forinttal kell kipótolnia nyugdíját.

A ma aktív dolgozók nyugdíjas éveinek finanszírozásához az állami pillér önmagában nem feltétlenül lesz elég, és a megfelelõ idõskori életszínvonalhoz elengedhetetlen az öngondoskodás. Az egyik megoldás a nyugodt nyugdíjas évekhez a nyugdíj-elõtakarékossági számla lehet.

A nyugdíj-elõtakarékossági számla (nyesz) azoknak jelent jó megoldást, akik mernek és tudnak önálló befektetési döntéseket hozni, és értékpapírjaik befektetésével hosszú távon számolnak. A nyesz elõnye a hétköznapi értékpapírszámlákhoz képest, hogy itt az általunk elért hozamon felül még 20 százalékos személyijövedelemadó-jóváírással is segít minket az állam, amit ugyancsak befektethetünk. Ennél a megtakarítási formánál viszont az összegyûlt pénz felvételekor teljes adómentesség csak akkor jár, ha legalább 10 évig volt a pénzünk a nyesz-számlán, és már nyugdíjasok vagyunk.

Vasas Norbert, a CIB Bank szenior befektetési szegmensmenedzsere az Origónak azt mondta, évrõl évre nõ a nyesz népszerûsége. Tapasztalataik szerint jellemzõen a harmincas évei végén járó korosztálytól kezdõdõen növekszik látványosan a nyesz népszerûsége.

A szakember azt is elmondta, hogy a megtakarítóknak alapvetõ céljuk, hogy minél inkább megközelítsék az éves 500 000 forintos befizetést, hiszen ezzel lehet a maximális 100 000 forintos adójóváírást megkapni. Vannak, akik havi rendszerességgel fizetnek be néhány tízezer forintot nyesz-számlájukra, de a többség év végén helyez el egy egyszeri nagyobb összeget.

A nyesznél akkor sincs probléma, ha valaki egyszer csak anyagi helyzetének megváltozása miatt nem tud befizetni a számlájára.
A nyesz-számla az egyik legrugalmasabb nyugdíjcélú megtakarítás, ugyanis nincs havi kötelezõ befizetés, és nincs tagdíj.
Elõnye, hogy az ügyfél annyit fizet be rá, amennyit szeretne – tette hozzá Vasas Norbert.

A nyeszhez azért érteni kell

A nyugdíj-elõtakarékossági számla kapcsán érdemes bankfióki szakértõ segítségét kérni, hiszen számos lehetõség közül választhatnak az ügyfelek attól függõen, hogy milyen céljaik vannak, illetve, hogy milyen a kockázatvállalási hajlandóságuk.

A nyesz egy pénz- és egy értékpapírszámlából áll.

A pénzszámlán kerül jóváírásra a befizetett, illetve a számlára utalt összeg, az államtól érkezõ elõtakarékossági támogatás, valamint a befektetéseken elért hozam. Az értékpapírszámlán a számlatulajdonos értékpapír-portfóliója van nyilvántartva.

Az erre választható befektetési termékek (kötvények, részvények, befektetési alapok) különbözõ hozam-kockázat profillal rendelkeznek. Van, amelyik kis kockázattal hoz alacsony, de kiszámítható hozamot, és van, amelyik kockázatosabb, de a kockázatvállalás jutalma a magasabb hozamlehetõség.

A nyesz egyik nagy elõnye, hogy az ügyfél maga döntheti el, hogy milyen befektetési termékbe helyezi pénzét, választhat kötvényeket, állampapírokat, befektetési alapokat vagy részvényeket. Érdemes kezdetben inkább több részvénnyel indítani, és az idõ elõrehaladtával csökkenteni a részvénysúlyt, hogy a nyugdíjas korhoz közeledve már a felhalmozott tõkénk ne legyen kitéve nagyobb ingadozásoknak. Addig viszont érdemes lehetõséget adni a részvénypiacnak, hogy hozamot termeljen nekünk – javasolja a CIB Bank szakértõje.

Ne nyúljon hozzá, csak ha nagyon muszáj

A nyeszhez (és bármilyen nyugdíj-megtakarításhoz) ha lehet, jobb nem hozzányúlni. Persze bárkivel elõfordulhat, hogy pénzre van szüksége, és kénytelen a nyugdíjra összegyûjtött megtakarításához hozzányúlni.

Ennél a megtakarítási formánál viszont az összegyûlt pénz felvételekor teljes adómentesség csak akkor jár, ha legalább 10 évig volt a pénzünk a nyesz-számlán, és már nyugdíjasok vagyunk.

A fentiektõl eltérõ kifizetések esetében adót kell fizetni a felvett pénz után, továbbá az állam által korábban nyújtott valamennyi elõtakarékossági szja-támogatást 20 százalékkal növelt összegben vissza kell fizetni.

A 2012. december 31-ig megnyitott nyesz-számláknál a számlanyitás adóévét követõ harmadik adóévben vagy azt követõen, nyugdíjjogosultság megléte esetén vehetõ fel a nyesz-számlán megtakarított összeg a felhalmozott hozamokkal, adókedvezményekkel együtt.

Amennyiben a harmadik adóévnél korábban kerül sor a számla megszüntetésére, úgy a kedvezõ adózást nem lehet érvényesíteni.

A 2013. január 1-jétõl nyitott nyesz-számláknál a számlanyitás adóévét követõ 10. adóévben vagy azt követõen, nyugdíjjogosultság megléte esetén felvehetõ a befizetett összeg a felhalmozott hozamokkal, adókedvezményekkel együtt.

A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta.