Milyen mértékû árcsökkenést várhatunk a 2017 januárjára tervezett élelmiszer áfacsökkentésektõl? Elterjedt nézet, hogy az áfaemelés hatásait az eladók szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik, és csak saját profitjukat növelik vele. Vajon az adatok is alátámasztják az áfaváltozások aszimmetrikus árhatásait? Ezt a kérdést járjuk körbe a 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés és 2006. szeptemberi 5 százalékpontos áfaemelés élelmiszerárakra gyakorolt hatásait vizsgálva.
2006 folyamán a korábban háromkulcsos áfarendszer kétkulcsossá vált. 2006 januárjában a 25 százalékos normál áfakulcs 20 százalékra csökkent, majd 2006 szeptemberében a kedvezményes 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra nõtt (az 5%-os áfakulcs változatlan maradt).
A blogról
A Defacto blog szerzõi közgazdászok, szerkesztõi Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kõszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Defacto
Az egymást követõ, közel azonos nagyságú csökkentés és emelés lehetõvé teszi az árhatások aszimmetriájának elemzését. Az áradataink a KSH által számított fogyasztói árindex alapjául szolgáló árfelmérésbõl származnak, ami havonta, az ország egész területén, termékenként átlagosan közel száz boltban követi termékek széles körének áralakulását.
Képünk illusztráció!
Fotó: Bloomberg
Az elemzésünkhöz a feldolgozott élelmiszerek fõcsoportját használjuk, amit mindkét áfaváltoztatás közvetlenül érintett: 25 termék áfaszintje csökkent le (pl. Albert keksz, narancslé), majd 87 termék áfaszintje emelkedett meg (pl. háztartási keksz, paradicsomlé). A két termékcsoport árazási viselkedése ráadásul meglehetõsen hasonló, így nincs okunk feltételezni, hogy lényegesen máshogy reagálnának a költségeik változására.
Az 1. ábra mutatja, hogy az érintett termékek ára átlagosan milyen mértékben reagált az áfa változásaira, miután kiszûrtük a rendszeres havi hatásokat (a módszertan részletes leírása itt).
Az ábrán a 100% jelentené azt, hogy az áfaváltozások teljes mértékben átgyûrûztek az árakba: áfaemelés az adóemelés mértékével emelte, vagy áfacsökkentés az adócsökkentés mértékével csökkentette az érintett termékek átlagos árát. A kék oszlop mutatja az áfaemelés, a piros oszlop az áfacsökkentés hatásait; az áfaváltozást követõ elsõ hónapban, az elsõ és második hónapban és 3 hónapon belül. Az ábra jól mutatja, hogy az azonnali hatás valóban aszimmetrikus: míg az áfaemelés közel 90 százaléka gyûrûzött át az érintett termékek árszintjébe, addig az áfacsökkentésnek csak 40 százaléka jelent meg árcsökkentésekben.
Azonban ahogy az ábra is mutatja, az aszimmetria csak nagyon rövid életû: két hónap alatt jelentõsen lecsökken, és 3 hónap alatt szinte teljesen eltûnik (a megmaradó különbség már hibahatáron belül van).
Azaz hosszabb távon az áfacsökkentés is szinte teljes mértékben megjelent az árakban, vagyis a változtatás hatásait szinte teljes mértékben a fogyasztók élvezték.
Errõl félrevezetõ képet kapnánk, ha csak az elsõ hónap adatait vizsgálnánk.
Mi magyarázhatja a boltok elsõre talán meglepõ árazási viselkedését? Ennek próbálunk utánajárni a blog-bejegyzés második részében. Ehhez az áremelések és árcsökkentések gyakoriságát elemezzük, ami azt méri, hogy egy adott idõszakban a boltok hány százaléka emelte, vagy csökkentette egy jellemzõ termék árát.
Áremeléseket és árcsökkentéseket normál (áfaváltoztatás nélküli) hónapokban is rendszeresen látunk. A 2. ábrán mutatjuk be, hogy az áfaváltoztatást követõ egy hónapban, két hónapban, és negyedévben mennyit változott az árváltoztatási gyakoriság a hasonló hosszúságú normál idõszakokhoz képest. (Ábráink adatai elérhetõek itt.)
A bal oldali a) panel mutatja az extra árváltoztatások becsült alakulását az áfaváltozásokat követõ idõszakokban. Azt látjuk, hogy az áfaemelés hatására az elsõ hónapban a termékek 44 százalékának emelkedett az ára (kék oszlop), miközben az áfacsökkentés után csak a termékek 16 százalékának csökkent az ára (piros oszlop).
Ez a különbség ráadásul tartósan fennmaradt 3 hónap múlva is. Ez a különbség önmagában tartós aszimmetriát okozna, azaz azt jelentené, hogy a boltok lenyelik az áfacsökkentés egy jelentõs részét. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk az áfaváltoztatás miatt elmaradó árváltoztatásokat sem.
Ezek azok az árváltoztatások, amelyeket a boltok megtettek volna, ha nem lett volna áfaváltoztatás. Ezek alakulására mutat becslést a jobb oldali b) panel. Azt látjuk, hogy az áfaemelés után nem változott jelentõsen az árcsökkentések gyakorisága (az alig látható zöld oszlopok).
Az áfacsökkentés után viszont a cégek elhagyták a szokásos áremeléseiket (lila oszlopok), amivel hozzájárultak az árszint fokozatos csökkenéséhez. A 2. ábra két panelén mutatott hatások együttesen okozzák az 1. ábrán is látható kezdeti aszimmetriát és ennek fokozatos eltûnését.
Fotó: Bloomberg
A viselkedés magyarázatához két tényezõt kell figyelembe venni, ahogy egy kapcsolódó tanulmányban megmutatjuk.
Az egyik az, hogy az árváltoztatás pénzbe és fáradságba kerül a boltoknak (mert például le kell cserélni az árcédulákat).
A másik tényezõ pedig, hogy a boltok az árak meghatározásakor figyelembe veszik az inflációt.
Ezek azért fontosak, mert azt, hogy egy bolt milyen keresletre számíthat, a versenytársaihoz viszonyított relatív árai határozzák meg.
Az infláció miatt viszont a versenytársak idõrõl-idõre árat emelnek, így ha egy bolt az árait nem változtatja, akkor a termékeinek a relatív ára folyamatosan csökken. Az áfacsökkentés után a boltok spórolni tudnak az árváltoztatási költségeiken, ha változatlanul hagyják az áraikat, és megvárják, hogy az infláción keresztül a relatív ár idõvel ingyen közelebb kerüljön az általuk kívánatosnak tartott új, alacsonyabb árhoz. Az áfaemelés esetén viszont az infláció rossz irányba módosítja a relatív árakat, így ilyenkor érdemes azonnal emelni az áraikat az áfa változásával összhangban.
Ha a 2006-os áfaváltoztatások feldolgozott élelmiszerekre gyakorolt árhatásait irányadónak tekintjük, akkor a 2017-es, tej, tojás és csirkehús termékcsoportokat érintõ áfacsökkentések hatását várhatóan a boltok nem fogják lenyelni, így annak számottevõ részét most is a fogyasztók fogják élvezni. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt, hogy az azonnali árhatások félrevezetõek lehetnek, és a végsõ következtetés levonásával érdemes az áfacsökkentést követõ hosszabb idõszak (legalább 3 hónap) adatait figyelembe venni.
A szerzõ az Európai Központi Bank vezetõ közgazdásza. A leírtak a szerzõ véleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe az Európai Központi Bank, vagy a Központi Bankok Európai Rendszere hivatalos véleményével.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenésérõl email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
Kedvenc hírek
