Az üzletrõl (az elõzményeirõl itt írtunk) ma hajnalban számolt be a két cég, de a véglegesítésig sok víz lefolyik a Hudson folyón, hiszen az amerikai versenyhivatal még  beleszólhat a dologba. Az AT&T húzása egyébként érthetõ, hiszen a meglevõ infrastruktúrára (nagy sebességû kábelhálózat) most már kvázi házon belül gyártanak tartalmat, azaz ha valaki mostantól az AT&T-tõl veszi az internetet (nem nehéz, a harmadik legnagyobb amerikai kábelszolgáltató és a legnagyobb mobilszolgáltató) és mondjuk elõfizet az HBO NOW szolgáltatásra, hogy Trónok harcát nézzen vasárnaponként, akkor mindkét összeg ugyanabba zsebbe folyik majd be. A Time Warner bevételének 18 százaléka az HBO-tól származik (elõfizetési díjak, DVD- és BluRay-eladások, sorozatlicenszek eladása, stb.)

Az AT&T vezérigazgatója szerint a versenyhivatalnak nem lehet kifogása az üzlet ellen. “Két, a másik erõsségeit a sajátjaival kiegészítõ nagyvállalat egyesülésérõl van szó.” A versenyhivatalnak errõl lehet más elképzelései lesznek, de ahogy annak idején az NBC Universal felvásárlásakor sem találtak semmi kifogásolnivalót, most sem igen fognak. Akkor a Comcast 17 milliárd dollárt fizetett az NBC tévéadóért, a kábelportfólióért és a Universal stúdióért.

Donald Trump is megszólalt az ügyben. A republikánus párti elnökjelölt kijelentette, hogy ha megválasztják, megvétózza az AT&T-Warner-egyesülést. Túl sok hatalom kerülne pár kézbe - írta a Twitteren.

Az AT&T 107,50 dollárt fizet a Time Warner-részvényekért, így az üzlet összesen 85,4b milliárd dollár értékû, és 2017 végére zárul majd le. Az olyan médiacégek részvényeinek árfolyama, mint a Discovery, az AMC, a Netflix vagy a CBS, a közelmúltban észrevehetõen emelkedett, mert a befektetõk úgy érzik, a Time Warner-felvásárlás csak az elsõ lépés, és több nagy médiacég fog gazdát cserélni a közeljövõben. Az AT&T, melynek piaci értéke jelenleg 238 milliárd dollár, korábban már költött médiacégre, amikor megvette a DirecTV nevû mûholdas szolgáltatót - 48,5 milliárd dollárért.