Az Etna élettelen vulkanikus lejtőjén tesztelték idén a ROBEX-szövetség (Robotic Exploration of Extreme Environments) holdjáróját a Német Űrkutatási Központ (DLR) tudósai, mérnökei. A tervek szerint 2017-ben ér véget a program, amelynek keretein belül 16 német kutatóintézet fogott össze hogy autonóm mélytengeri és bolygókutató robotokat fejlesszenek ki.

Fotó: DLR

Az Oregoni Egyetem Mars-kutató robotja a NASA mintavevő robotoknak rendezett 2014-es versenyén, ahol teljesen önállóan kellett a rovereknek a kitűzött feladatokat végrehajtani különféle terepeken.

Fotó: Joel Kowsky / NASA

Az Airbus is részt vesz a roverfejlesztő kutatásokban, az alábbi képen a cég marsi körülményeket szimuláló terme látható. A Stevenage-ben található komplexum segít többek között a roverek által használt navigációs rendszerek fejlesztésében.

Fotó: Max Alexander / Airbus Defence and Space 2014

Az Európai Űrügynökség (ESA, aminek ugyebár hazánk is tagja) valamint az Orosz Szövetségi Űrügynökség (RKA, avagy Roszkoszmosz) közös projektje az ExoMars 2018 rover, ami — mint azt a neve mutatja — 2018-ban gurul majd le a leszállóegység fedélzetéről a marsi homokba. Az alábbi képen épp ezt a kritikus mozzanatot gyakorolja a kis távirányítású európai robot.

Fotó: ESA

A német SEAR (Small Exploration Assistant Rover) rover a Berlini Műszaki Egyetem űrkutatási fakultásának alkotása, a képen épp a DLR 2013-as robotkupáján küzd meg egy feladattal.

Fotó: DLR

Az ESA Eurobot Ground Prototype (EGP) projektje a Hold vagy a Mars kolonizálása során felmerülő feladatokra koncentrál. Az EGP célja az idegen égitestekre lépő, ott megtelepedni próbáló embereknek segítséget nyújtó robotok kifejlesztése.

Fotó: ESA

Akár űrhajósok is vezethetik a Eurobot Ground Prototype rovert.

Fotó: P. Santek / ESA/ÖWF

Bridget, a marsjáró az ESA ExoMars 2018 roverének tesztverziója, itt épp chilei Atacama sivatagban hajt végre referenciafeladatokat.

Fotó: Gerhard Huedepohl / ESO

A német Locomotec cég  rovere kicsit Popeye-re hasonlít a rászerelt masszív ipari robotkarral. A kissé esetlennek tűnő rover a DLR 2013-as robotversenyén mutatkozott be.

Fotó: DLR

Ez itt az Artemis Jr. névre keresztelt napelemes holdjáró, amit a Kanadai űrügynökség fejlesztett ki a NASA számára, hogy nyersanyaggyűjtési feladatokat tesztelhessenek vele.

Fotó: NASA

Az ESA Interact Centaur Rover nevű 2015-ös robotját azért alkották az Európai Űrügynökség telerobotika laborjának kutató mérnökei, hogy a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó ESA-űrhajós távirányítással működtesse, tesztelve miképp lehet kutató robotokat bolygó körüli pályáról irányítani.

Fotó: S. Verzier / ESA

A lengyelországi Bialystok Műszaki Egyetem Hyperion II rovere a 2014-es University Rover Challenge győztese volt az Egyesült Államokban.

Fotó: Hyperion team / ESA

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) a Chandrayaan-2 nevű holdjáróján dolgozik, ami egy Hold körül keringő szondával és egy leszállóegységgel kiegészülve lesz majd hivatott a Hold geológiai kutatására. A projektben kezdetben részt vett a Roszkoszmosz is, de pár évvel ezelőtt az oroszok kiszálltak, így a 2018-ra tervezett robotfelderítő teljes egészében indiai küldetés lesz.

Fotó: Pallava Bagla / Getty Images Hungary

2008-ban mutatta be NASA a Mobile Lunar Transporter prototípusát. Az űrhajósok által is vezethető nyitott jármű hat pár kereke közül mindegyik függetlenül mozgatható, így bármilyen irányban haladhat.

Fotó: NASA

Ugyancsak 2008-as újonc az Autonomous Drilling Rover (Önjáró Fúrórobot) névre hallgató eszköz. Az áramvonalas rover feladata a felszín alatti értékes ásványkincsek felkutatása a Hold sarki vidékein, ezért úgy tervezték, hogy különlegesen hideg és sötét körülmények között is tudjon dolgozni.

Fotó: NASA

A szintén 2008-ban bemutatott K10 roverek célja a hosszú ideig tartó, monoton feladatok átvállalása az űrhajósoktól. A földi tesztek során a roverek felmérték a szimulált holdi leszállási körzetet, valamint 3D-s topografikus és panoráma terepmodelleket készítettek.

Fotó: NASA

A NASA konstruktőrei egy teljesen zárt, több utas szállítására is alkalmas holdjárót is készítettek, ami alkalmas lehet nagyobb távok viszonylag kényelmes megtételére is. A 12-kerekű SEV ( Space Exploration Vehicle) akkora, mint egy közepes teherautó, és úgy tervezték, hogy akár tíz évet is kibírjon a mostoha földönkívüli körülmények között.