Visszavette sok éven át tartó elsőségét a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az utóbbi két évben a felsőoktatási intézmények adatai alapján készült rangsort a tudományegyetemeknél szűkebb képzési profilú Semmelweis Egyetem vezette, amely most is dobogós helyen végzett. Mellettük a több képzési területen oktató vidéki tudományegyetemek, a pécsi, a szegedi és a debreceni kerültek a legjobbak közé. A karok között a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara meg tudta őrizni első helyét, ám azon osztoznia kell az ELTE Bölcsészettudományi, valamint Természettudományi Karával.

Az összetett intézményi és kari rangsor a hallgatói és az oktatói rangsorokból tevődik össze. Már hagyomány, hogy az összetett győztes ezek közül egyikben sem tudja megszerezni az első helyet. Az ELTE és a Semmelweis az oktatói listán szerepelt gyengébben, a 7., illetve a 10. helyet szerezték meg, az idén felvett hallgatóik viszont a legjobbak közül kerültek ki, így e rangsorban a 2., illetve a 4. helyezést érték el. A Pécsi Tudományegyetem viszont azért került előkelő helyre, mert oktatói adatai alapján e rangsorban a dobogóra került, míg a hallgatói rangsorban kicsit hátrébb csúszott: a 11. lett. Az azonban tény, hogy az első helyeken lévők aránylag kiegyensúlyozottan teljesítenek mindkét alrangsorban.

A legkiválóbb hallgatók mind intézményi, mind kari szinten továbbra is a Budapesti Corvinus Egyetemre (BCE) mennek nappali alapképzésre. A hallgatói rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az ELTE követi a Közgázt, tehát egyre több jó képességű diák lát perspektívát a műszaki pályában is. Nagyon jól szerepelt a hallgatók közötti 5. helyével a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely részben annak is köszönheti keresettségét, hogy a fővárosban oktat. Egy, szintén a Diploma különszámban megjelenő elemzés ugyanis kimutatta, hogy a legjobb képességű diákok egyre nagyobb része tanul budapesti felsőoktatási intézményben.

Az oktatói rangsorban – a nagyon jó tanár-hallgató arány és a magasan kvalifikált művészeti tanárok miatt – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem lett az első, de nagyon jól teljesítenek a vidéki tudományegyetemek is. Ennek a jó tudományos teljesítmény mellett szintén az az oka, hogy náluk is kevesebb hallgató jut egy tanárra.

A karok között a hallgatói rangsorban a Közgáz Gazdálkodástudományi Kara annak ellenére első, hogy a gazdasági képzésterületen csak nagyon kevés hallgató kap állami támogatást. A kiváló diákok közül sokan vállalják a plusz anyagi terheket is azért, hogy a Corvinusra bejuthassanak. A műszaki szakok egyre erősödő vonzását jelzi, hogy a hallgatói kiválóság rangsorában a második helyet a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara szerezte meg. A harmadik az összetett győztes ELTE BTK, míg ugyanezen egyetem jogi kara annak ellenére lett negyedik, hogy diákjainak nagy többsége szintén csak komoly költségtérítés fizetésével tudott e képzésre bekerülni.

Budapest olyannyira a legjobb hallgatók célpontja, hogy e rangsorban csupán egyetlen vidéki intézmény került be a legjobb húsz közé, a debreceni Általános Orvostudományi Kar. A kari oktatói rangsorban viszont jól állnak a vidékiek, bár ott speciális helyzete miatt a BME Természettudományi Kara lett az első – erről lásd interjúnkat a Műegyetem rektorával a Diploma különszámban. Utána azonban a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara következik. A kari oktatói rangsorban a bölcsészek mellett nagyon jól szerepelnek az agrár- és az orvosi karok is, mivel e képzésterületeken sok tanárnak van tudományos fokozata.

A gazdaságtudományi képzésterületen a hallgatói rangsorban három budapesti egyetem karai osztoznak az első öt helyen. A Corvinus két gazdasági kara az 1. és a 4. helyen áll, s nagyon jól teljesített a Budapesti Gazdasági Egyetem két kara is a 2. és az 5. helyezés megszerzésével. A dobogóra még a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara fért fel, amelynek hirtelen mozgalmassá vált sorsát Nagy Gömböc című cikkünkben követjük nyomon. A legmagasabb átlagpontszámot a Közgáz két karára, illetve az ELTE Társadalomtudományi Karának közgazdasági képzésére felvett hallgatók érték el, ez utóbbiak azonban hátrébb szerepelnek a rangsorban, mert speciális kínálatuk miatt csak kevesen jelentkeznek hozzájuk.

A műszaki képzésterületen a Műegyetem mindent visz, a legjobb hallgatók hozzájuk mennek. A BME mind a hét kara bent van az első tízben, sőt az első hat helyet is ők foglalják el. Az első négy helyezettnél pedig a felvett hallgatók átlagpontszáma 400 felett van, tehát sok kiváló hallgatót vonzottak.

A rangsorok mellett a Diploma 2017 című kiadványban a felsőoktatás állapotáról is szót ejtünk, Csaba László közgazdászprofesszor például azt javasolja a vele készült interjúban, hogy a bolognai képzési rendszert meg kellene szüntetni.