A legtöbb gazdasági elemző hasonló teljesítményt várt, a Portfolio által megkérdezett 14 budapesti és londoni közgazdász közül csak ketten gondolták úgy, hogy nagyobb ütemben nőhetett a gazdaság, mint a második negyedévben. Az elemzők közül a legtöbben 2,1 százalékos növekedésre számítottak, de voltak olyan közgazdászok is, akik csak 1,5 százalékos növekedést néztek ki a magyar gazdaságból.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank rendkívül optimista volt: a legutóbbi inflációs jelentésben ugyanis azt jósolta, hogy a harmadik negyedévben 3,8 százalékkal növekszik majd a magyar gazdaság.

Lehetett is volna ok optimizmusra, hiszen elvileg már beindultak az EU-s pályázatok kifizetései, amelyek felpörgethették volna az építőipart, a növekvő reálbérek mellett pedig a háztartások fogyasztására is lehetett számítani. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint nem is a fogyasztókkal lehetett a baj, hanem a feldolgozó- és építőiparral.

A magyar ipar nem igazán teljesített fényesen ebben az évben, és ez a nyár végére és az ősz elejére is igaz: augusztusban 11,1 százalékkal többet termeltek ugyan a magyar gyárak, mint egy évvel korábban, de júliusban és szeptemberben is elmaradt a kibocsátás az előző évitől (4,7 és 3,7 százalékkal).
Az ipar ebben a negyedévben nagyjából 0 százalékkal járult hozzá a növekedéshez,

ami az erősen ipari termelésre és exportra épülő magyar gazdaságnak nem túl jó hír.

Fotó: Adrián Zoltán / Index

Az építőipar pedig kezd ugyan növekedni az év elején látott mélyrepülés után, ám ez még mindig csak azt jelenti, hogy kisebb mínuszban van, mint korábban. Augusztusban például már csak 9 százalékkal volt rosszabb az építőipar teljesítménye, mint egy évvel korábban, ami a márciusi -33,9 százalékhoz képest például már egész szép, de még nem igazán elég, hogy javítson a GDP-n. A mezőgazdaság kedvezően járult hozzá a növekedéshez, súlya azonban nem túl nagy, így nem igazán tudta ellensúlyozni az ipart és az építőipart. Ezek alapján elmondható, hogy
ami növekedés volt a harmadik negyedévben, azt mind a szolgáltató szektor hozta össze.

Emellett az export is valamivel gyengébb volt a harmadik negyedévben, mint tavasszal vagy a nyár elején, bár ezt a felhasználási oldalon valamennyire kompenzálta a növekvő hazai fogyasztás.

Ha így haladunk tovább, az elemzők többsége szerint 2016-ban úgy 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP. Ehhez képest a jegybank a szeptemberi inflációs jelentésében még 2,8 százalékos éves növekedésre számított idén.

Az idei év elég vacakul indult a magyar gazdaságnak, amely az első három hónapban csak 0,9 százalékkal növekedett.  Ennek az volt az oka, hogy kifogytak az előző ciklus uniós támogatásai, az új, 2014–2020-as ciklus pénzeit pedig még nem kezdték el kiosztani, ami miatt összeomlott az építőipar teljesítménye, ráadásul a nagy autógyárakban is rosszul indult az év. Mindez megmutatta, hogy milyen sérülékeny a magyar gazdaság, amely nagyban függ a nyugati ipari cégektől és a nyugatról érkező uniós pénzektől. A második negyedévben, vagyis április és június között már valamivel jobb volt a helyzet, akkor az előző évhez képest 2,6 százalékkal nőtt a GDP.

A magyar gazdaság régiós szinten sem teljesít túl jól. Az IMF előrejelzése szerint idén a közép-kelet-európai államok közül Magyarország növekszik majd a leglassabban, pontosabban a környékbeli államok GDP-je gyorsabban nő majd, mint a magyar mutató.