Barack Obama szakított a George Bush által képviselt konfrontatív hozzáállással, és a tárgyalásos megoldásra helyezte a hangsúlyt Iránnal kapcsolatban. A múlt hét eseményei után azonban úgy tûnik, az USA feladja az enyhülés politikáját és visszatér a szankciók alkalmazásához.

Egy évvel ezelõtti beiktatási beszédében Barack Obama amerikai elnök arról beszélt, az Egyesült Államok hajlandó békejobbot nyújtani bárkinek, aki partnernek bizonyul a tárgyalásos rendezésben. Ez sokat javított az USA külföldi megítélésén, de kevés elõrelépést hozott azon a területen amelyik ma a Nyugat egyik legfontosabb biztonságpolitikai kihívását jelenti.

Hiába minden, Irán ragaszkodik az atomprogramjához. A The Daily Telegraph szerint Washington most feladja a tárgyalásos módszert, és visszatér a kemény kéz politikájához.

Múlt csütörtökön döntött a washingtoni szenátus arról, hogy szigorítanak az Irán elleni gazdasági szankciókon. Elsõsorban az energiaszektorban érdekelt nemzetközi cégeket veszik célba, hogy ellehetetlenítsék az amerikai piacon azokat, akik jelen vannak Iránban.

A szenátusi döntéssel egy napon Hillary Clinton a londoni Afganisztán-konferencián próbálta meggyõzni parnereit a szankciók fontosságáról. Igyekezett rávenni kollégáit annak támogatására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tûzze a kérdést.

Az Európai Unió részérõl Cathy Aston külügyi fõmegbízott hétfõi nyilatkozatában kijelentette: támogatja, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzon az üggyel. Moszkva és Peking azonban már jelezte, õk továbbra is a diplomáciai megoldásokat részesítik elõnyben.

A csütörtöki döntést követte a hét végén a Pentagonból kiszivárogtatott információ: a közeljövõben Amerika négy öbölbeli szövetségesét – Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint – Patriot légvédelmi rakétákkal látja el. Hasonló rakétavédelmi rendszert telepített volna az USA Csehországba és Lengyelországba, de errõl tavaly lemondtak.

Az amerikai vezérkar szerint fennáll a veszélye annak, hogy az iráni vezetés a szankciókra Amerika térségbeli szövetségeseinek a megtámadásával válaszol. A védelmi pajzs telepítésével egyúttal Izrael kedvét is el szeretnék venni egy, az iráni atomlétesítmények ellen irányuló támadástól, valamint a térségbeli országokét a nukleáris fegyverkezéstõl.