Ezekből számolta össze, hogy mekkora állami támogatást kaptak a hazai és külföldi nagyvállalatok magyarországi beruházásaikra. Ebből a következő jött ki:
A 2005 és 2010 között regnáló szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forinttal támogatták hat éven keresztül a különböző cégek által létesített 24,5 ezer új álláshelyet; ez állásonként átlagosan 4,6 millió forint.
Az Orbán-kormány még nagyvonalúbb volt a nagyvállalatokkal és multinacionális cégekkel: 2011 és 2016 között közel ugyanannyi állásért (25 ezer munkahelyért) 163,6 milliárd forintot fizetett. Ez átlag 6,5 millió forint.
Különösen drámaian nőtt a kormány által elköltött összegek aránya az elmúlt két évben. Az Orbán-kormány saját hatáskörében eljárva a tavalyi 9,8 millió forint után idén már 12,2 millió forinttal jutalmazott egyetlen újonnan létrejövő állást.

A jelenlegi 258 ezer forintos átlagos bruttó bérrel számolva ez azt jelenti, hogy
a kormány lényegében négy évre előre kifizeti az új alkalmazott bérét minden adóval és járulékkal együtt,

amilyen jellegű dotációról a magyar kis- és közepes vállalatok nem is álmodhatnak – írja a Nemzet.

Persze azért nem mindegy, hogy milyen minőségű és hozzáadott-értékű állások jönnek létre, tehát hogy gyártósori munkáról vagy jelentősebb technológiai fejlesztésről van szó. Ugyanakkor a cikkből az is kiderül, hogy az elmúlt két évben a 27 támogatási szerződésből egyetlen olyan volt, ami nem gyártáshoz kapcsolódott.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Valamiféle disztingválás azért mindenesetre biztosan van, legalábbis ezt jelzi, hogy a kormány leginkább az elméletben fejlett technológiát képviselő gyógyszergyárakat szereti az adatok alapján.
Tavaly például a Béres Gyógyszergyár Zrt. kapta a legnagyobb egy munkahelyre eső támogatást, miután 60 új munkahely létrehozását vállalta egy 3 milliárd forintos beruházás során, amelyet a kormány 1,5 milliárd forinttal támogatott. A cég tehát 26 millió forintnyi közpénzt kapott a kormánytól egyetlen új munkahelyért.
Idén szintén egy gyógyszergyár vitte a prímet: a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. 125 új munkahelyért cserébe közel 5 milliárd forintos állami dotációt kapott, vagyis állásonként 39,6 millió forintot. A cég 15 milliárd forintos beruházást vállalt a szerződésben. Ez volt az az egyetlen támogatás, amit nem gyártási tevékenységre kapott a kedvezményezett cég.

A teljes támogatás tekintetében tavaly az Audi és egy titokzatos projektcég, a Tisza-TK Kft. állt az élen, ők 6, illetve 9 milliárd forintot kaptak. A projektcégben egyébként az állami Eximbanknak és a nemrég privatizált MKB Banknak is zálogjoga van. Idén a Thyssen Krupp volt a legnagyobb kedvezményezett, az állam 10,6 milliárd forinttal támogatta a külföldi cég jászfényszarui beruházását.

Érdekesség, hogy a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. 2014-ben és tavaly is kapott egyedi kormánydöntés alapján támogatást. Előbb 1,5, majd 1,3 milliárd forinthoz jutott 358, illetve 211 munkahelyért cserébe. E szerint a Csányi Sándorhoz köthető szuper vágóhíd lényegében a teljes létszámra, 569 főre megkapta a támogatást már évekkel korábban, hisz a vágóhíd termelése csak jövőre indul el.