Növekvő bérek

Az emberek többsége azt szeretné, ha minden évben – nem kis összeggel – nőne a fizetése. A 2017-es év ilyen szempontból sokak számára igazán kedvező lesz. Mintegy egymillió embert érint a 15 százalékos minimálbér és a 25 százalékos garantált bérminimum emelés. Előbbi csoport havonta 11 ezer forinttal, míg utóbbi havi 21,5 ezer forinttal vihet többet haza.

Mivel a kormány még tavaly év végén megállapodott a munkáltatókkal, hogy csökken a foglalkoztatók terhe (a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra esik le) 2017-ben, ezért van tere máshol is a béremelésnek.

Az MNB a bruttó bérek átlagosan 9 százalékos növekedését várja ebben az évben, vagyis bő 15 ezer forint lehet a havi plusz a pénztárcában. 2018-ben kisebb ütemben, de további bérnövekedés valószínűsíthető a gazdasági szereplők és a kormány megállapodása alapján. A bérnövekedést gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi, hogy ma már több szektorban is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot.

Az árak is megindulnak

Nagyon szép lenne, ha a béremelés teljes egészében nálunk maradna és azt mondhatnánk, hogy egy év alatt közel 10 százalékkal gazdagodtunk. A valóságban viszont ez nincs így, mert egy egészséges gazdaságban az árak is fokozatosan emelkednek. Persze nem őrült ütemben, de a központi bank számításai szerint a legutóbb ismert 1,1 százalékról 2,6 százalékra nő az infláció az év végére. 2018-ban érjük el az MNB célkitűzéseiben szereplő 3 százalékos pénzromlást.

Az infláció felett az év végére, reálértelemben 6,2 százalékkal lehetnek magasabbak az átlagbérek, mint 2015 végén.

A mélyponton a kamatszint: olcsó hitelek, keveset hozó megtakarítások

Tagadhatatlan, hogy az árak emelkedő pályára állnak, ez viszont nem jelenti egy az egyben azt, hogy a kamatoknak itthon emelkednie kellene. Jól mutatja mindezt, hogy az elemzők többsége nem vár kamatemelést idén. Teszik ezt a kijelentést azért, mert az infláció bőven a tolerálható szintek között marad és más, nem hagyományos megoldásokkal is befolyásolni tudja a kamatokat az MNB. A saját bőrünkön érezhetjük ennek előnyeit és hátrányait. Jobban járhatunk, mert a felvett hitelek a rövid kamatokhoz vannak kötve (például BUBOR), ami leesett 0,9 százalékos alapkamathoz képest 0,4 százalékra, vagyis csökkentek a hitel törlesztő-részletek. Korábban hihetetlennek tűnt, de ma már akár 3 százalék körül is felvehető lakáshitel, de a legkedvezőbb személyi kölcsön kamata is 7 százalékhoz közelít.

Másfelől viszont bosszankodhatunk is, mert a korábban említett értékhez képest sokkal többet a betéteinkre sem kaphatunk. A betéti kamatok, ha nem tartós befektetési számlára tesszük őket, akkor a 2 százalékot nem haladják meg az átlag pedig valahol 0,5 százaléknál van.

Ezt kivédendő a lakossági állampapírok jelenthetik a menekülési utat, mint oly sokszor korábban.

Egyelőre egy évre 2,25 százalékot kaphatunk, de nagy kérdés, hogy mi várható a közeljövőben, mert a kamatok emelése és csökkentése mellett is tudunk érveket hozni. Lakáscél (felújítás, vásárlás, lakáshitel törlesztés) esetén még ehhez képest is kiemelkedő kamatozásban lehet részünk, ha lakástakarékpénztárat nyitunk, akkor 4 éves futamidővel akár 11%-os garantált hozamot is elérhetünk.

A gazdaság szekere gyorsulóban

Az előzőekben felsorolt tényezők közül egy sem valósulhatna meg, ha a magyar gazdaság nem állna szilárd talajon és ne tudna növekedni. Márpedig az optimista vélemények szerint 2017-ben ismét akár 4 százalék fölött bővülhet a magyar gazdaság, amire majdnem 10 éve nem volt példa.

Persze vannak kockázatok, de így is számos okot hozhatunk fel az ígéretes várakozások mellett. Az adócsökkentést lehet hozni azonnal érvként, ami jótékonyan hat a lakosságra és a vállalkozásokra is, egyben a fogyasztás növekedésére is. Az európai uniós támogatások is felpöröghetnek, ami a beruházások szintjét emelheti. Mindehhez, ha hozzávesszük, hogy Európában is beindul a gazdasági felvirágzás korszaka, akkor már nem is tűnik olyan elérhetetlennek a cél.

Segítség a pénzügyi döntésekhez a Bankmonitortól:
- Lakáscélú megtakarítás államilag garantált és támogatott formában 11% feletti hozammal
- Lakáshitelek 3 százalékos kamatozástól (jövedelem függvényében 3-5%)
- Akár 0 forintos bankszámla (150 ezer Ft havi nettó jövedelemtől)
- Állampapír befektetések (2%-3,36%)